Az Új-dél-walesi Egyetem kutatói megvizsgálták az összes madárinfluenza-törzset a fejlődésük és a fertőzési ütemük szerint. Áttekintették a halálozási adatokat, a vírus terjedését a népességben, és felrajzolták a különböző vírusok keletkezésének időbeli térképét. Arra jutottak, hogy az influenza A vírus első és legpusztítóbb világméretű járványa, az 1918-19-es spanyolnátha után 40 év telt el az első új influenzavírus-törzs megjelenéséig. A következő új törzset 10 évvel később jegyezték fel. A 2011-15 között eltelt öt évben hét újabb influenzavírus-törzs jelent meg és terjedt a világon.
Megnőtt tehát annak a kockázata, hogy egy új madárinfluenza-törzs jelenik meg, amely képes világméretű járványt okozni az emberek körében. A nemzeti és a nemzetközi járványügyi intézményeknek fel kell ismerniük ezt a sürgető kérdést - mondta Chau Bui járványmegelőzéssel foglalkozó állatorvos, a kutatás vezető szerzője.
Bui szerint hatékonyabb ellenőrzésekkel megakadályozható lenne az új vírusok terjedése a madarak körében. A hatóságoknak többet kell tenniük ahhoz, hogy csökkenjen a fertőzés állatról emberre terjedésének kockázata.
Nem tudni, hogy az influenzavírus miért képes ilyen gyorsan változni. Egyesek szerint a klímaváltozás, a városiasodás és a mezőgazdasági gyakorlat állhat a háttérben. Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint ezek a tényezők nem változtak olyan gyors ütemben, ahogyan az új vírustörzsek keletkeztek.
Forrás: MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: