Már a második alkalommal sikerült kutatóknak teljes egészében kiirtani a HIV vírust egy beteg szervezetéből. Ezúttal egy brit férfi gyógyult ki az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegségből, mégpedig egy ritka genetikai mutációnak köszönhetően - számol be a tudományos áttörésről a Guardian .
Genetikai mutáció győzheti le a HIV-et
A férfin három évvel ezelőtt hajtottak végre speciális őssejt-transzplantációt, melynek donora egy nagyon ritka genetikai mutációt hordozott. A CCR5 delta 32 névre keresztelt elváltozás ellenállóvá teszi a beteg szervezetét a HIV vírusával szemben. Ő a második ember a földön, akit sikerült kigyógyítani a betegségből ilyen módon: tíz évvel ezelőtt egy "berlini betegként" emlegetett fertőzöttet is ellenállóvá tettek a vírussal szemben ezzel a genetikai mutációval.
A londoni férfi másfél éve nem szedi a vírust kordában tartó készítményeket , de a betegség mégsem újult ki nála. A kutatók szerint az eset óriási áttörést jelent a világszerte 37 millió embert érintő betegség kezelésében, és igazolta, hogy a berlini beteg tíz évvel ezelőtti gyógyulása is az őssejt-transzplantációnak köszönhető. Ugyanakkor a kezelést több okból sem tudják még a HIV elleni küzdelem első vonalába vezetni. Az egyik probléma, hogy a transzplantáció után a donor őssejtjei megtámadták a páciens sejtjeit, ami több mellékhatást is eredményezett.
A másik, komolyabb gond pedig, hogy az efféle eljárás rendkívül összetett, drága és rizikós is egyben. Minden beteghez meg kellene ugyanis találni a hozzá passzoló donort, és csupán az emberek azon szűk csoportjából válogathatnának, akik rendelkeznek a CCR5 mutációval. Ez az elváltozás elsősorban az észak-európai felmenőkkel rendelkezők szervezetében található meg, de még közöttük is viszonylag ritkának számít, ezért elképzelhetetlen, hogy a jövőben elegendő donort tudnak biztosítani a több tízmillió beteg kezelésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók szeretnék jobban megérteni, hogy a mutáció hogyan tudja leküzdeni a vírust. Ha ugyanis a folyamatokat sikerül jobban megérteni, a későbbiekben egyszerűbb terápiát is kifejleszthetnek a betegség kezelésére.
Halálos ítélet volt, krónikus betegséggé szelídült
Míg napjainkban a betegség már kontrollálható, a kilencvenes években egy HIV-diagnózis még egyenlő volt a halálos ítélettel, a fertőzött nagyjából 10-12 évre számíthatott onnantól, hogy a vírus bekerült a szervezetébe. Az első kezelések csupán néhány évvel hosszabbították meg a betegek életét, akiknek naponta több mint 20 gyógyszert kellett beszedniük. Az Egyesült Államokban 1995-ben már járványról sajtóztak: abban az évben 48 ezer ember halt meg az országban a vírus miatt kialakult szövődmények egyikében. A nagy gyógyszergyárak ekkor már világszerte a betegség legyőzését tekintették elsődleges feladatuknak.
Az első HIV-ellenes készítmények piacra kerülése óriási változást eredményezett. A korábbi, húsz tabletta helyett a betegeknek már csak egyet kell bevenniük mindennap (bár ezeket nagyon szigorúan meghatározott időrendben, élete végéig szednie kell a betegnek), és a mellékhatások száma és súlyossága is jóval alacsonyabb. Jelenleg négy hatóanyag-csoportból mintegy húsz retrovírusellenes szer ismert, melyekkel egy megfelelően kezelt, káros szenvedélyekkel nem élő beteg jó eséllyel hetven feletti életkort is megérhet.
Kelet-Európa veszélyben
Magyarországot a nyolcvanas évek óta az alacsonyan fertőzött országok között tartják számon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a HIV-fertőzöttek aránya 2007-től kezdett el itthon emelkedni. Míg a kilencvenes évek elején átlagosan 40-60 új beteget vettek nyilvántartásba, 2014-15-ben 271-et, a legutolsó, 2017-es jelentésben pedig 223 új betegről érkezett jelentés. Magyarországon nagyjából 3500-4000 közé saccolják a HIV-fertőzöttek számát, pontos adatokat azonban nehéz mondani, mivel csak nagyon kevesen járnak szűrésekre. Országos szinten a 4000 beteg is elenyészően alacsonynak tűnhet, de a tendencia nem túl biztató: a betegek aránya - sok más nemi betegséggel egyetemben - megnőtt az utóbbi évtizedben.
Az európai országok között nagy különbség figyelhető meg a fertőzöttség tekintetében. Az EU-ban átlagban csökkenő tendenciát mutat a HIV-fertőzések aránya az elmúlt 10 év során, 100 ezer emberre vetítve 6,9-ről 6,2-re süllyedt a számuk. A kelet-európai régióban viszont éppen ellentétes folyamat figyelhető meg: Oroszországban például ijesztő mértékben terjed a HIV, a tavalyi év során több mint ötvenezer új fertőzöttet regisztráltak. Emellett Ukrajnában és Fehéroroszországban is emelkedett az esetszám az utóbbi néhány évben.
Ez is érdekelhet
Nemcsak a fertőzések száma, de a veszélyeztetett rétegek arányai között is óriási különbségek vannak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2017-2018-as adatai szerint Magyarországon a fertőzöttek körülbelül 80 százaléka homoszexuális aktus útján kapta el a vírust - az intravénás droghasználók aránya elenyésző ehhez a csoporthoz képest. A lista másik végén a Balti államok vannak, Litvániában hatvan százaléknál is magasabb a közös tűhasználat miatt megfertőződöttek aránya.
Legjobban: