A kérdéses vírusok a henipavírusok közé tartoznak, melyek fertőzéseket okozhatnak, időnként teljesen ártalmatlanok, néha azonban igen súlyos, halálos betegségekhez vezethetnek, halálozási rátájuk akár a kilencven százalékot is elérheti (mely az ebolánál is magasabb arány) - olvasható a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányban.
"A tragikus ebolajárvány arra figyelmeztet, hogy sokkal jobban oda kell figyelnünk az állatokról emberre terjedő kórokozókra. A HIV, a SARS vagy a nyugat-nílusi vírus is ismeretlen volt jó ideig" - mondta dr. Benhur Lee, a New York-i Icahn School of Medicine mikrobiológusa, a kutatás vezető szerzője.
Dr. Lee és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy átkerülhettek-e henipavírusok denevérekről emberekre Afrikában. A vizsgálathoz különleges vértesztet dolgoztak ki, melyek a szervezetben lévő antitesteket mutatja ki (vagyis azt, hogy korábban volt-e már találkozás a vírussal). 13 helyszínről gyűjtöttek mintákat Kamerun déli részéről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgált gyümölcsdenevér-minták 48 százalékában, és a 227 emberi minta 4 százalékában találták nyomát korábbi henipavírus-fertőzésnek. Ez egyértelműen bizonyította, hogy ezek a vírusok az embereket is megfertőzhetik, és a fertőzés esélye jelentősen nő, ha az emberek kapcsolatba kerülnek a gyümölcsdenevérek testnedveivel. Mivel az emberek egyre inkább benyomulnak a denevérek természetes életterére, erre sajnos egyre nagyobb az esély.
A jelenségre még inkább oda kell figyelni azért, mert bár viszonylag kevés emberben találták meg a fertőzésre utaló jeleket, a fertőzöttek egy faluból származtak, és mindannyian közvetlen kapcsolatba kerültek denevérek húsával.
Ez is érdekelhet
