Miután 2021 nyarán több országból - például Izraelből és az Egyesült Államokból - is jelentették, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája ritka mellékhatásként szívizom- vagy szívburokgyulladást okozhat a kamasz fiúknál és a fiatal férfiaknál, sokan ódzkodtak beadatni ezeket maguknak vagy gyermeküknek. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) friss tanulmánya szerint azonban kisebb annak a valószínűsége, hogy az mRNS-alapú vakcinák mellékhatásaként myocarditis lép fel, mint annak, hogy a vírusfertőzés következtében alakul ki ez az állapot - számolt be róla az NBC News.
A szívizomgyulladás kialakulását egyébként már jó ideje összefüggésbe hozták különböző vírusokkal, köztük az influenza-, és a bélrendszer működését érintő Coxsackie-vírusokkal . Utóbbiak felelősek például a kéz-láb-száj betegség kialakulásáért, és számos, hasmenéssel járó gyomor- és bélrendszeri fertőzésért.
Sokakat elbizonytalanított a helyzet
2021 nyarán a CDC megállapította, hogy a szívizomgyulladásos esetek száma a tizenéves és húszas éveik elején járó, beoltott férfiak körében több mint kétszerese volt az általában elvárhatónak. (Akkoriban a Pfizer-BioNTech vakcinája volt az egyetlen, amelyet 18 év alattiak számára is engedélyeztek.) A betegek többsége maradandó problémák nélkül meggyógyult, sokakban mégis kétely támadt. hogy a védőoltás előnyei - különösen az érintett korosztályok tagjai számára - meghaladják-e kockázatokat, vagyis az esetleges, ritkán fellépő mellékhatások következményeit. Ahogy azt Gerard Boyle, a Clevelandi Klinika Gyermekkórházának orvosa elmondta: az új tanulmány eredményei megerősítik azt, amit gyermekkardiológusok is megfigyeltek. Vagyis hogy a koronavírus-fertőzés után - a COVID-19 szövődményeként - sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szívproblémák, mint a védőoltás beadása után.
A tanulmányhoz 15 millió, Egyesült Államokban élő ember elektronikus egészségügyi nyilvántartásban elérhető adatait elemezték 2021 januárjától 2022 januárjáig. A kutatók a többi között szívizomgyulladásra, vagy multiszisztémás gyulladásos szindrómára , más néven sokszervi gyulladásra (MIS-C) utaló jeleket kerestek a gyermekeknél. Megállapították, hogy a vakcinával összefüggésbe hozható szívizomgyulladásos esetek aránya a 12-17 éves fiúk körében volt a legmagasabb, különösen a második részoltás után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szívizomgyulladás jellegzetes és gyakori tünetei közé tartozik a légszomj, a mellkasi fájdalom, a rossz közérzet, a fáradtság, a sápadtság és a duzzadt lábfej.
Mi lehet a megoldás?
Ez is érdekelhet
A CDC kanadai egészségügyi szakértők véleményére hivatkozva nemrég azt javasolta, hogy az mRNS-alapú oltások első és második dózisa között eltelt időt négy hétről nyolc hétre növeljék, ezzel ugyanis jelentősen csökkenthető a vakcina mellékhatásaként esetlegesen jelentkező szívproblémák kockázata. "Ennek az lehet az oka, hogy a második részoltás utáni órákban és napokban a vakcina hatására olyan erős immunválasz alakul ki, ami stresszreakciót okozhat a szívben"- idézte az NBC News Buddy Creechet, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának szakértőjét. Véleménye szerint, ha a két részoltás között több idő telik el, akkor több időt adunk az immunrendszerünknek az erős és tartós immunválasz kialakítására, ami csökkentheti a mellékhatások kialakulásának kockázatát.
