Az eredmények azt mutatták, hogy rotavírus bizonyos törzsei úgy kötődnek az emberi sejtekhez - ami a fertőzés első lépése -, hogy az A jelű antigénhez kapcsolódnak. Ez a marker az A és AB vércsoportú embereknél található meg a sejtek felszínén. A vércsoportot jelző antigén nem csak a vér sejtjeiben, de például az emésztőrendszer sejtjeiben is jelen van, ahol a rotavírus támad. Mindez - legalábbis elméletileg - azt vonja maga után, hogy az A és AB vércsoportú emberek esendőbbek a rotavírus támadásával szemben.
B. V. Venkataram Prasad, a tanulmány egyik szerzője azonban úgy véli, korai még levonni a végső következtetést. Egyrészt az a vírustörzs, amelyről kiderítették, hogy az A antigénhez kötődik, nem a leggyakoribb rotavírustörzs. "Lehetséges például, hogy más, gyakoribb törzsek a B vércsoportú embereket fertőzik meg nagyobb eséllyel" - magyarázta Prasad a Science Daily című ismeretterjesztő portálnak.
Másrészt nem készültek még a népesség körében nagyméretű tanulmányok, amelyek azt vizsgálták volna, hogy mely vércsoportú embereknél gyakoribbak az egyes rotavírustörzsekkel való fertőzések. Prasad szerint a houstoni Baylor orvosegyetemen működő csoportjuk eredményei elindíthatják a kutatásokat ebben az irányban is.
A rotavírus gyomor- és bélrendszeri fertőzést, gyulladást okoz. Világszerte ez a vírus okozza a legtöbb, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradást okozó, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében.