Persze a távoli, de korábban is látogatott országok, például Dél-Ázsiában vagy Afrikában egyre több turistát fogadnak, mert olcsóbb lett a repülés, és a látogatókat megfelelő szolgáltatások várják ezeken az úti célokon. A vakációk általában jól telnek, s a legtöbb embere egészségesen utazik el, és egészségesen is érkezik haza. Sokan azonban az élmények mellett mást is hazavisznek. Többek között antibiotikumokra rezisztens géneket.
Mint arról a New Scientist beszámolt, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (American Society for Microbiology) éves kongresszusán beszámoló hangzott el róla, hogy az utazók gyorsan összeszednek olyan géneket, amelyek ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak. Ami a meglepő, hogy ehhez elég két nap az új helyen a megérkezés után.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének sok utasban megjelennek a hazatérésük után. A Maastrichti Egyetem tudósai azonban azt is tudni szerették volna, hogy mennyi ideig tart, hogy ezek a géneket megjelenjenek a szervezetben.
Ennek érdekében megszerveztek egy kutatást, amelyben hét embertől, akik Hollandiából Kínába, Indiába, Kanadába, Dél-Koreába vagy a Fülöp-szigetekre utaztak, mindennap székletmintát vettek, és begyűjtötték a kéztörlő kendőiket.
A kutatók megállapították, hogy csak két napig tartott, amíg felszedték ezeket az antibiotikum-rezisztens géneket, és hogy ezek megmaradnak az utazók szervezetében egy hónappal a hazatérésük után is. Ezek a gének potenciális veszélyforrások, ha a hordozójuknak olyan egészségi problémái vannak, amelyeket antibiotikumokkal kellene kezelni, és nincs elérhető alternatív kezelés. Bár a vizsgálatban részt vevők egyike sem számoltak be semmilyen negatív hatásról az új génekkel kapcsolatban, de az esély minden esetre megvolt egy rossz fordulatra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás attól függően változott, hogy az egyes emberek hová utaztak. Az az utas például, aki Indiában járt, produkált egy olyan gént, amely ellenállt a kinolonnak, amelyet túl sokszor használnak az országban.
Hogy ez miért történik, az nem pontosan ismert, de Petra Wolff, az eredményeket ismertető kutató úgy véli, hogy az adott területen őshonos baktériumok benne lehetnek például az élelmiszerekben és a vízben, amelyet az utazók elfogyasztanak. A következőkben a tudósok azt akarják megtudni, hogy, ez az ellenálló képesség vajon átterjed-e a barátokra és a családtagokra, akikkel az utazó azt követően érintkezik, hogy hazatért a vakációról.
Forrás: popsci.com
Ez is érdekelhet
