A brazil egészségügyi hatóságok és a WHO egyaránt tagadták, hogy kapcsolatot lehetne kimutatni a Pyriproxyfen nevű közismert szúnyogirtó és a mikrokefália között. Egy argentin orvoscsoport állt elő először az elmélettel, hogy a rovarokat még lárvaállapotukban támadó permetszernek köze lehet a közelmúltban kiugró gyakorisággal előforduló, brazil mikrokefáliás esetekhez – írja az Index . Az argentin eredmény alapján egy dél-brazil államban, Rio Grande do Sulban be is tiltották a vegyszer használatát.
A szert egy japán vállalat, a Sumitomo gyártja, és nem csak Brazíliában használják, a világ negyven másik országába exportálták az elmúlt húsz évben, így sokkal kiterjedtebb lenne a jelenség, ha valóban a szer mellékhatása lenne a kisfejűség . Ráadásul most vannak mikrokefáliás esetek olyan területeken is, ahol nem kerülhet Pyriproxyfen az ivóvízbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
További bizonyíték az argentin eredmények ellen, hogy a szert sem a 2013-2014-es francia-polinéziai mikrokefáliás esetekkel nem sikerült kapcsolatba hozni, ráadásul a mostani járvány kiindulópontjának számító Recife környékén sem használták soha.
Szintén a Guillain–Barré-szindrómás megbetegedéseket is okozhat. A Guillain–Barréról eddig is tudták az orvosok, hogy súlyos baktérium- vagy vírusfertőzések indíthatják el azt a láncreakciót, mely a szervezet idegrendszeri leépüléséhez, átmeneti vagy tartós bénuláshoz, akár halálhoz is vezethet.
A betegség rendkívül ritka, normál esetekben évente százezerből egy-két ember érintett, a kolumbiai kutatók szerint mostanában a szokásos betegszám duplája jelentkezik, ezek többsége korábban kapcsolatba került a szúnyogok által terjesztett Zika-vírussal.
Legjobban: