Hallásunk mechanikája - nagyon röviden összefoglalva - úgy működik, hogy a középfülben lévő kengyel a belső fülben lévő folyadékhoz továbbítja a beérkező hangrezgéseket. Ez a folyadék közvetítő szerepet játszik, átadva a rezgést a Corti-féle szerven elhelyezkedő szőrsejteknek, amelyek a mozgás hatására elektromos jeleket továbbítanak a hallóidegek felé. A túl erős hangok azonban képesek lehetnek a folyadékot olyan erős mozgásba hozni, amely a szőrsejtek károsodását, megtörését eredményezi. Sajnos ez a sérülés visszafordíthatatlan, nincs rá bevethető gyógymód.
A hangerő meghatározó
Való igaz, hogy létezik olyan erős zaj, amely önmagában is előidézhet gondokat. A hangok intenzitását decibelben mérjük. A nullás érték azt a küszöböt jelenti, amelyet még éppen képesek vagyunk érzékelni. A suttogás nagyjából 15 decibelt ér el, az átlagos beszéd már 60 decibelt. Egy mentőautó szirénája vagy egy rockkoncert körülbelül 120 decibellel szól, az ennél hangosabb dolgok pedig egyre inkább veszélyesek a fülünk egészségére nézve.
Egy 140 decibel feletti zaj, például egy túl közel felrobbanó tűzijáték azonnali sérülést, fájdalmat, szélsőséges esetben akár visszafordíthatatlan halláskárosodást okozhat. Csak összehasonlításképpen: a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon a helyi nézők által előszeretettel megszólaltatott népi hangszer, a vuvuzela körülbelül 127 decibelre képes.
A zene sem élvezhető mértéktelenül
A hangerő mellett ugyanakkor egy másik tényező is jelentős szerepet játszik, ez pedig az az idő, ameddig az adott hanghatásnak kitesszük magunkat. Hallásromlást okozhat ugyanis az is, ha tartósan magasabb hangerőt kell elviselnie fülünknek. Ez bizonyos munkahelyeken elkerülhetetlen, ezért ott előírás valamilyen hallásvédő eszköz használata a napi több órás zajkáosz elleni védekezés érdekében. Ilyen tekintetben tehát kijelenthető, már akár a 85 decibelnél erősebb hangok is okozhatnak bajt.
Nem véletlenül figyelmeztetnek tehát a szakértők a zenehallgatás veszélyeire, hiszen a modern kütyük némelyike 100 decibelnél is hangosabban duruzsolhat a fülhallgatókon keresztül a fülünkbe. Hosszabb távon már az is veszélyes, ha több mint egy órán át 89 decibeles értéken hallgatjuk kedvenc dalainkat.
Mit tehetünk a halláskárosodás ellen?
Természetesen kevesen hordanak a zsebükben zajszintmérőt, azonban akad néhány támpont annak megállapítására, mikor túl hangos a minket körülvevő zsivaj. Nem szerencsés tehát, ha meg kell emelnünk a hangunkat ahhoz, hogy megértsük magunkat és a beszédpartnerünket, vagy ha megfájdul, esetleg csöngeni kezd a fülünk. Ilyenkor mindenképpen érdemes távolabb állni a hang forrásától.
Azt fontos leszögezni, hogy a belső fül szőrsejtjei a kor előrehaladtával is megfogyatkoznak, valamint azt, hogy egyéni adottságok is befolyással lehetnek arra, mekkora hangerőnek tehetjük ki magunkat. Érdemes azonban minden óvintézkedést megtenni hallásunk egészsége érdekében, hiszen még a legjobb hallókészülékek sem képesek arra a teljesítményre, mint amire az emberi fül.
Legjobban: