Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár kedden egy sajtótájékoztatón kifejtette: az eddigi gyakorlattal ellentétben a siket és nagyothalló autóvezetőknek a januárban életbe lépett módosítást követően nem kell minden jogosítványhosszabbításkor külön szakorvosi vizsgálatokra és az orvosi rehabilitációs bizottság elé menniük.
Nem veszélyesebbek az utakon a siketek
Ha a fogyatékkal élő hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy állapotában változás nem következett be, az orvosnak mérlegelési joga lesz a jövőben, de kötelezően nem kell elrendelni külön a rehabilitációs bizottság vizsgálatát - fejtette ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: az orvosi rehabilitációs szakbizottság előtti megjelenés csak a jogosítvány megszerzésénél kötelező.
Tapolczai Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón felidézte, 2009-ig több ezer hallássérült kaphatott jogosítványt, azonban az akkori államtitkárság úgy módosította volna a rendeletet, hogy aki hallássérült, alkalmatlan a vezetésre. Ennek a rendeletnek a hatályba lépését sikerült felfüggeszteni 2010-ben - mondta. A képviselő jelezte, hogy a legutóbbi módosítás után "változás állt be az orvosok hozzáállásában", és egyre nagyobb számban vonják vissza a siketektől és nagyothallóktól a jogosítványt a rehabilitációs vizsgálaton, vagy nem hosszabbítják meg az okmányhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot.
Tapolczai Gergely kiemelte, hogy a hallássérültek semmilyen felmérés szerint sem okoznak vagy szenvednek el több balesetet , mint ép társaik. A jogosítvány sokak számára a mindennapi életet teszi könnyebbé, ezért üdvözlik a mostani módosítást. Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, havonta 5-6 panasz érkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéhez a gépjármű-vezetői engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Tapolczai Gergely felidézte, hogy Magyarország 1967-ben az első európai országok közé tartozott, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók jogosítványszerzését. Az úttörő a hallássérült Vertner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszező volt, akit azóta a nemzet sportolójává választottak. Magyarországon a népesség öt százaléka vallja magát fogyatékosnak, közülük 71 ezren siketnek és nagyothallónak.
