Az influenzavírus valószínűleg már az ősidők óta támadja az emberiséget. Írásos dokumentumok a korai középkor óta emlegetik. Azt azonban, hogy tömegeket is képes megbetegíteni, a 16. században jegyezték fel először. A tudósok 1933-ban izolálták a vírust, a védőoltást még abban az évtizedben előállították, a rendszeres gyártás pedig a 40-es években kezdődött el. Azóta több milliárd adag készült belőle.
Világméretű járványok
A görög eredetű szót, a pandémiát azokra a járványokra használják, amelyeket fertőző betegség okoz, és amelyben egy vagy több kontinens populációja is veszélyeztetett. Az egyik influenzatípus, az A vírus gyakran okoz pandémiát. A 19. század végén, 1889-ben orosz nátha néven pusztított a H2N2 törzse, 1918-ban pedig a H1N1, amelyet spanyolnáthának kereszteltek. 1957-ben egy ázsiai eredetű törzs, a H2N2 bizonyult szinte megállíthatatlannak, nem sokkal később pedig Hong Kongból indult a H3N2.
Sokan emlékeznek még a 11 évvel ezelőtti influenzajárványra is, amikor a H1N1-es vírus jelent meg újra. Mivel ez a kórokozó állatokat is megtámad, és képes állatról emberre is terjedni, a forrás vizsgálatakor arra is fényt derítettek, hogy nemcsak az emberi A típus, hanem a házisertés- és a madárinfluenza keveredéséből alakult ki a rendkívül veszélyes új mutáció. Ez okozta azt is, hogy képes volt olyan gyorsan terjedni, hiszen a legtöbb ember, és főleg az egyik legveszélyeztetettebb korosztály, az idősek még nem találkoztak vele korábban.
A járvány egyébként a mexikói Veracruzban kezdődött, amelynek felismerését követően a Közép-Amerikai ország bezáratta fővárosának legtöbb közösségi helyét. És bár maga a kór a legtöbb embernél viszonylag enyhének minősült, sokan mégis súlyosan megbetegedtek és a halálesetek sem voltak ritkák. Az USA-ban majdnem 10 ezer ember vesztette miatta az életét, Magyarországon pedig 70 bizonyított esetet tartanak nyilván. A tünetek a szokásosak voltak: magas láz, torokfájás, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hányás, hasmenés, émelygés, levertség, gyengeség, esetleg száraz köhögés, de legtöbbször egy hét alatt elmúltak. A WHO kénytelen volt a szezonális mellé új védőoltást is kifejleszteni, amelyből 16 országban majdnem 65 milliót adtak be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vakcina
Ebből is látszik, hogy pontosan mi az influenza elleni oltóanyag gyenge pontja: az, hogy a járványra való felkészüléskor még nem lehet tudni, hogy pontosan melyik vírustörzs milyen típusú mutációja támad majd az aktuális szezonban. A védettséget számokban úgy szokták kifejezni a szakemberek, hogy az egészséges oltott felnőtteknél 60-80 százalékosat, a gyengébb immunrendszerrel rendelkező időseknél pedig 40-60 százalékosat lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy az oltás nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy aki megkapta, nem betegszik meg egy vírusfertőzést követően. A tapasztalatok szerint azonban, ha influenzás is lesz, jóval enyhébb a kór lefolyása . Fontos figyelembe venni azt is, hogy az oltás a szövődmények ellen is védelmet nyújt: 60-90 százalékban csökkenti például a tüdőgyulladás kialakulásának esélyét.
Hogy készül az oltás?
A rendkívül változékony vírus elleni oltóanyagot évről évre megváltoztatják az orvosok attól függően, hogy az előző szezonban melyek voltak a legveszélyesebb variánsok. Ebből logikusan következik az is, hogy akik minden szezonban beoltatják magukat, sokkal magasabb szintű védelmet tudnak elérni, mint azok, akik ezt rendszertelenül, csak egy-egy télen teszik meg. Az évenkénti oltás több típusú vírustámadásra is felkészíti a szervezet védekezőképességét.
A vakcina aktuális összetételét az Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO határozza meg az előző szezon megbetegedési adatainak alapos elemzését követően. De az azért gyakorlatilag általános, hogy a 3 vírustípus, az A, a B és a C közül általában két A és egy B törzset szokott tartalmazni. Az oltóanyagban egyébként konkrétan inaktivált vírus, vagy annak egy része van, amely megbetegedést nem okozhat, bár az, hogy átmenetileg kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, nem teljesen kizárható. A vakcina tudományosan három csoportba sorolható: Az elsőben inaktivált, de teljes vírus található. A másodikat idegen kifejezéssel élve "split" oltóanyagnak is nevezik: ennek elkészítéséhez szét is hasítják az inaktivált vírust. A harmadik típusba azok tartoznak, amelyekben a vírusnak csupán az a része van jelen, amely az immunválasz kiváltásáért felelős.
Ez vár ránk az idei szezonban
Az idei szezonban Magyarországon 1,3 millió adag térítésmentes vakcina áll rendelkezésre, amelyet a gyerekek, az idősek és a krónikus betegek kaphatnak a háziorvosuktól. Aki nem tartozik a kockázati csoportba, térítés ellenében vásárolhatja meg és adathatja be magának. Érdemes megfontolni mindenkinek, aki a munkája miatt zárt térben dolgozik, rendszeresen használ tömegközlekedési eszközöket, vagy akinek a családjában fél évesnél fiatalabb gyermek is található. Bár erre az őszi időszak az ideális, a szakemberek egyetértenek abban, hogy az utolsó pillanatig érdemes kérni az oltást, hiszen a védettség kialakulásához akár 10 nap is elegendő lehet.
