Az előrehaladott állapot jellemzője a gerinc és a nagy végtagízületek érintettsége, a csigolyákat elmerevítő gyulladás, ami végül teljesen merev gerinc kialakulásához vezet. Ez az állapot fokozatosan fejlődik ki, elsősorban a csigolyák közötti, a keresztcsont-csípőcsonti ízületeket érinti, de az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyein.
Magyarországon megközelítőleg tízezer ilyen beteget tartanak számon, túlnyomó többségük férfi. A betegség első tünetei általában 40-45 éves kor előtt jelentkeznek, idővel pedig fokozatosan súlyosbodnak. A betegség kialakulásának pontos oka ismeretlen, de kutatások egyértelműen alátámasztják az örökletes hajlamot-a betegség családi halmozódást mutat.
A betegek döntő többsége egy örökletes gént, a HLA-B27 antigént hordozza. Ez a szöveti antigén a páciensek közel 100 százalékában megtalálható és öröklődik. Ez magyarázhatja a genetikai hajlamot, ám önmagában nem alkalmas a betegség bizonyítására, mivel a népesség egytizede hordozza ugyanezt az antigént, ám csupán egy százalékuk betegszik meg. A Bechterew-kór kialakulásában a környezeti tényezők szerepe vitatott, de a baktériumfertőzések jelentőségét kiemelik. Úgy tűnik, hogy a bélrendszerben és a húgyutakban megtelepedő baktériumok a beteg saját kötőszövetei ellen támadást indítanak, azaz autoimmun betegségekhez hasonló kóros reakciót váltanak ki- a HLA B27 antigén a szervezet saját-idegen felismerő rendszerének része, így lehet szerepe a betegség kialakulásában.
A gyulladás a csontok határfelületein, a csonthártya inakat, szalagokat, rostos porcokat rögzítő lehorgonyzási pontjain indul meg. A gyulladást fenntartó sejtek közötti hírvivő anyagok ugyanazok, mint a többi ízületi gyulladásnál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A folyamatban központi szerep jut a tumor-nekrózis faktor (TNF) nevű gyulladáskeltő, az immunrendszert aktiváló fehérjének. Ezen folyamat felismerésnek köszönhető a betegség egyik ellenszere, amely a TNF hatásait gátló ellenanyag. A csontos átalakulás voltaképpen a csontszövet öngyógyító reakciója. Ahogy a bőr, az izmok, a belső szervek sérülései, gyulladásai hegesedéssel gyógyulnak, úgy a csont új csont képzésével reagál. E betegségnél elsődleges szerepe van a gyulladás korai, eredményes csökkentésének, mert ezzel kivédhető, késleltethető a Bechterew-kór legsúlyosabb következménye, a gerinc elmerevedése.
A gyors és hatékony terápia érdekében azonban döntő fontosságú, hogy minél hamarabb felismerjük a gerincfájdalom gyulladásos jellegét. A korai diagnózist nehezíti, hogy a betegség az indulásakor nem jár jellemző tünetekkel, illetve többségében enyhe lefolyású, így akár évekig diagnosztizálatlan maradhat. A kezdeti tünete általában a deréktáji vagy háti fájdalom, amely fokozatosan alakul ki. A fájdalom főként éjjel jelentkezik. Ugyancsak jellemző korai tünet a hát reggeli merevsége, mely mozgásra javul, oldódik. A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében más ízületek gyulladása is társul. A betegség súlyosbodásával hajlott testtartás, gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, a szem gyulladása következhet be.
A betegség korai felismerésére az MR (mágneses rezonancia) vizsgálat alkalmazható, mivel a friss gyulladásos folyamatokat már korai fázisban, a fájdalmak első jelentkezésekor kimutatja.
Az MR felvétellel igazolható a gerinc ízületi gyulladása, a Bechterew-kór kezdeti szakaszában is, így a diagnózis még a késői röntgenjelek kimutatása előtt felállítható. A betegség aktív szakaszában a vérsejtsüllyedés magasabb a normálisnál, ez laborvizsgálattal megbízhatóan kimutatható. Jellemző még a vérszegénység - a vörösvérsejtek számának csökkenése, de a HLA-B27 antigén kimutatása is támogatja a diagnózist.
A betegség kezelésében a folyamatos aktív gyógytorna mellett az időben megkezdett szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, betegségmódosító (DMARD) gyógyszerek és biológiai terápiák jöhetnek szóba. A panaszokat enyhítendő fizioterápiás kezelések időszakos ismétlése is javasolt. A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az ízületi merevség enyhítése, progresszió késleltetése, valamint a későbbi komplikációk megelőzése. Az ellátó intézmények listája itt található.
Szakirodalmi hivatkozások
Ez is érdekelhet
- //www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/bechterew-kor/192
- Poór Gy.: A Reumatológia tankönyve, Medicina, 2008:222-227.
