Betegek ezrei szednek warfarint (4-hidroxikumarin), mely szer a véralvadás gátlásán keresztül hivatott megakadályozni a nem kívánt vérrögök kialakulását.
A vérrögösödés egyik kockázata a szívritmuszavar, a kialakult rögök leszakadva a keringésbe kerülve elzárhatnak verőereket, amit az ellátott terület elhalása követ - az agyban így alakul ki a vértelen stroke. A leggyakoribb szívritmuszavar a pitvarremegés.
A warfarin a K-vitamin anyagcseréjét gátolja, így teszi lehetetlenné egyes, K-vitamin-függő alvadási faktorok előállítását. Azonban az oldalain megjelent tanulmány szerint az alkalmazás első hetében paradox hatás érvényesülhet, vagyis a vérhígítás helyett a szer hatására megnő a keringő alvadási faktorok mennyisége, ami az alvadékonyság fokozódásával jár.
Laurent Azoulay professzor és a McGill Egyetem (Toronto, Kanada) munkatársai 70766 pitvarremegéssel diagnosztizált beteget tanulmányoztak az 1993. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban, és arra a következtetésre jutottak, az első hónapban a warfarin adása növeli a stroke kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgált időszakban összesen 5519 esetben jelentkezett stroke (évente mintegy két százalék), és a warfarint szedőknél ez első 30 napban mintegy kétszeres volt a kockázatnövekedés, mely már az első héttől fennállt. Ugyanakkor 30 napon túl fokozatosan csökkent a rizikó, míg a warfarint nem szedők szintjének felénél állapodott meg.
Legjobban: