A koronáriabetegség műtéti gyógyítása
Az ún. bypass műtét során a sebész egy egészséges ér segítségével hidalja át az elzáródott koszorúér-szakaszt, hogy a szívizom ismét kellő mennyiségű vérhez jusson. Az új ér - a "graft" - általában a beteg mellkasából vagy a lábából származik.
A műtét első lépéseként a sebész egy metszést ejt a mellkason, és elfűrészeli a szegycsontot, így könnyen hozzáférhet a mellkasban található szervekhez. A szív hűtése és a befecskendezett tartósító folyadék segít abban, hogy a szívizom a lehető legkevesebb károsodást szenvedje el a műtét során. A szív ezután 30-90 percre leáll, és munkáját egy ún. szív-tüdő motor veszi át, amely a műtét ideje alatt áramoltatja a vért a testben. A graftként használt ér egyik végét a szívsebész a koszorúér elzáródáson túli szakaszához, másik végét az aortához - a fő verőérhez - varrja. Ma már rutinnak számít a négyszeres graft beültetése is. A műtét végén a szegycsontot speciális acéldróttal varrják össze, és zárják a mellkason ejtett vágást. Általában a műtétet követő napon távolítják el a mellkasban hagyott csöveket, amelyek a szív környékén esetlegesen felgyülemlett vér kiürülését segítik.
A bypass műtét kockázatai
Noha a rizikófaktorok - egészségi állapotuk függvényében - minden betegnél eltérőek, a nagy műtétek hasonló veszélyeket rejtenek. A fertőzés kockázata minden olyan beavatkozásnál fennáll, ahol a belső szövet vagy szerv érintkezik a baktériumokat is tartalmazó levegővel. Vérzés keletkezhet a behatolási kapun vagy - ritkábban - a műtéti területen. A vérrögképződés szintén gyakori szövődménynek számít. A beavatkozás ideje alatt felléphetnek életet veszélyeztető ritmuszavarok, vagy színinfarktus alakulhat ki, mégis, a bypass műtétet a biztonságos beavatkozások közé sorolják.
Mi is az a "szívbetegség"?
A szívbetegséget az orvosi szaknyelv koronáriabetegségnek nevezi, és a szív koszorúereinek elzáródását takarja. A koszorúérben kialakult blokád megakadályozza, hogy elegendő vér jusson a szívizomhoz, amelynek működéséhez elengedhetetlen lenne a vér által szállított oxigén és a tápanyagok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koronáriabetegség kialakulása
A koszorúerek - csakúgy, mint minden artéria - rugalmas falú, üreges csövek. A kor előrehaladtával a véredény falaira zsír rakódik le, amely apró sérüléseket okoz az érfalon. A sejtek erre olyan anyagok termelésével válaszolnak, amelyek segítenek ugyan a kialakult sebek gyógyításában, de az ér falát ezzel egy időben merevvé, rugalmatlanná teszik. Ezek a gyulladásos sejtek, a fehérjék és a kalcium beborítják a lerakódott zsírt, és egy belül puha, kívül kemény képletet, plakkot hoznak létre. Ezek a plakkok folyamatosan nőnek, egyre szűkítve az ér falát.
Amikor a plakk kemény felülete megreped, vérlemezkék - a vér korong alakú alkotórészei, amelyek a véralvadásban játszanak jelentős szerepet - sietnek a helyszínre, és a plakk körül kialakuló vérrög tovább szűkíti a koszorúeret. Ha a vérrög teljesen elzárja az artéria üregét, az érintett szívizom nem jut hozzá a vérben oldott oxigénhez. Ez az állapot rövid időn belül szívinfarktus kialakulásához vezet.
A koronáriabetegség tünetei
A leggyakoribb tünet az angina pectoris, a mellkas szorító fájdalma. A típusos angina több formában jelentkezhet: kellemetlen nyomás, égés, sajgás, szorítás, telítettségérzés vagy éppen heves fájdalom, amely sugározhat a bal vállba, a karba, a nyak és a torok területére, az állcsontba vagy a hát lapocka körüli tájékára.
Az anginás rohamot kísérheti nehézlégzés, heves vagy szabálytalan ritmusú szívdobogásérzés, gyengeség és szédülés, illetve hányinger és verejtékezés.
A koronáriabetegség kockázati tényezői
A koronáriabetegség gyakoribb férfiaknál, de előfordulása jelentősen megnő a nők esetében is, menopauza után. Ha a családban már volt hasonló megbetegedés, nagyobb rizikófaktorral kell számolni. A kor szintén jelentős kockázati tényező: az idősebbek koszorúér-elzáródása lényegesen gyakoribb.
Ez is érdekelhet
Az előbb felsoroltakat nem tudjuk befolyásolni, ám kiküszöbölhetünk számos kockázati tényezőt, amelyek jelentős szerepet játszanak a koronáriabetegség kialakulásában. A legfontosabbak közé tartozik a dohányzás, a vér magas LDL - vagy "rossz" - koleszterol szintje és alacsony HDL - vagy "jó" - koleszterol szintje, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a cukorbetegség és napjaink egyik vezető rizikófaktora, a stressz.
