Mi is az a hirtelen halál?
A közelmúltban sokan felkaphatták fejüket a médiákban megjelent hírek, a fiatal labdarúgók szomorú esetei kapcsán. Volt, akit a pályán edzés vagy mérkőzés közben ért a halál, más pedig "titokzatos körülmények" között, közvetlen a fizikai terhelés után hunyt el. Mi áll ezen halálesetek hátterében? Csak a labdarúgókat fenyegeti e hirtelen halál veszélye?
Megpróbálunk fényt deríteni ezekre a kérdésekre.
Dr. Pavlik Gábor, a Semmelweis Egyetem Testnevelés karának orvosa, aki mellesleg több mint húsz éve a magyar vízilabda-válogatott sportorvosa is, állítja, hogy a civil lakosságot épp olyan mértékben érintheti és érinti a hirtelen halál, mint a sportolókat, csak a civil populáció esetei nem kerülnek rivaldafénybe.
A hirtelen halál - hogy valaki "előzmény nélkül" meghal, - bekövetkezhet nemcsak sporttevékenység közben, hanem álmunkban is.
E halálesetek hátterében általában a szívinfarktus áll, de minden eset más és más. Van, amikor a szomorú esemény valamilyen szívrendellenesség, rosszullét után, máskor meg minden előjel nélkül következik be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mik lehetnek az okok?
Az ilyen jellegű haláleseteket többnyire nem előzi meg semmilyen rosszullét, de bizonyos jelekből azért lehet következtetni a veszélyekre. Ilyen fenyegető jelnek számít a szív koszorúereinek oxigén-ellátási zavara, ami a mindennapi életben nem nagyon derül ki, de a terheléses EKG kimutathatja. Figyelmeztető jelnek számítanak a különböző szívritmus-zavarok is. Az EKG görbén felfedezett "hosszú QT", vagyis a szívkamra hosszú megnyúlása van, akinél gondot okozhat, másoknál viszont semmi egészségügyi problémát nem jelent a sportpályafutás során.
A kamra-fibrilláció szintén veszélyes faktor lehet. Ilyenkor nem szabályos a szívműködés, a kamra nem ernyed el, csak "remeg", és nincs vértovábbító funkciója. Természetesen a stresszes, feszült, zaklatott életmód, a nem kipihenten történő túlzott fizikai igénybevétel, mind extra terhelést és ingert jelent a szervezetre nézve. Rizikófaktort jelenthetnek még az örökletes tényezők, a dohányzás, a vér koleszterinszintjének emelkedése vagy túlzott mértékű eltolódása.
Doppingszerek bűvöletében
Sok sportoló tétovázás nélkül beszed mindenféle gyógyszert, anélkül, hogy végiggondolná annak későbbi hatását. A "kokszolás" - ahogy sportnyelven hívják a teljesítményfokozó szerek használatát - és a doppingszerek alkalmazása óriási veszélyt rejt magában.
A szervezetben normális keretek között működik egy visszacsatolási rendszer, amely erős terhelés hatására figyelmeztet a fáradtságküszöb elérésekor, így nem kerül a szervezet (a tüdő-szív rendszer) túlterheléses fázisba. A doppingszerekkel ezt a fáradási határt lehet kitolni. Ez viszont nagyon veszélyes játék, ugyanis a "tiszta" szervezet kivédi a fáradással a kimerülést, de az ajzószerekkel manipulált nem.
1960-tól a római olimpiától vette kezdetét a doppingkorszak, amikor is a dán Jansen kerékpáros leesett a biciklijéről, majd nem sokkal ezután meghalt. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a sportoló anfetaminnal doppingolt.
Felvetődik a kérdés, hogy a szervezet bele tudja-e magát hajszolni egy olyan kimerültségi állapotba, hogy onnan már nincs visszaút. Ésszerűen nem, mert a szervezet kivédi ezt.
A legtöbb veszélyesen túlhajszolt, végsőkig kimerített állapothoz hozzájárulnak bizonyos egészségügyi problémák. Egy megfázásos, lázas állapotban történő erőltetett fizikai tevékenység könnyen okozhat szívizomgyulladást vagy elhúzódó betegségeket szövődményezhet.
Ezért tilos betegen, lázasan a szervezetet erős fizikai aktivitásnak kitenni, "csúcsra járatni".
Fontos a rendszeres sportorvosi vizsgálat
Ha bármi csekélységnek látszó egészségügyi probléma felmerül, érdemes felkeresni a sportorvost, és kivizsgáltatni magunkat, mert egy ki nem pihent megfázásnak, láznak komoly következményei is lehetnek.
Az igazolt sportolókat rendszeresen szűrik, és ha indokolt, széleskörű, mindenre kiterjedő vizsgálatoknak vetik alá őket. A sportorvosnál rutinvizsgálatnak számít a kardiológiai EKG vizsgálat. Ha szükséges, elvégzik a 24 órás holter EKG-vizsgálatot is, ami kimutatja a ritmuszavarokat. A terheléses EKG a terhelésre kiváltott ritmuselváltozásokat regisztrálhatja.
Az echokardiográfia, vagyis az ultrahangos szívvizsgálat tartalmazza a szív méreteit, a billentyűk helyzetét és az áramlási paramétereket. Ezekből nagyszerűen lehet következtetni a szívfunkciókra. A koszorúerek hálózatát sajnos csak katéterrel lehet vizsgálni, de indokolt esetben ezt is bevetik a szakemberek. Nem egyszer fordult már elő, hogy élsportolókat tiltottak el a sporttevékenységtől.
Fiatalon erősítsük a szívünket!
Érdekes állatkísérleteket végeztek, amelyek során fiatal patkányokat futtattak, edzettek. Ezen patkányok szívének koszorúér hálózata gazdagabb lett. A felnőtt korukban edzett patkányok szívereinél a fenti változások már nem jelentkeztek.
Így működik ez az embereknél is. A szív fejlesztésére a gyermekkor az ideális.
Ilyenkor a fizikai aktív életmóddal sokat tehetünk szívünk későbbi edzettségéért, tehát alapozni ifjúkorban kell. Ha a szervezet ifjúkorban nem kapja meg a megfelelő ingert, edzésmennyiséget, akkor kisebb az esély egy ellenálló, edzett szív kialakulására - említette dr. Pavlik Gábor.
Elgondolkodtató, hogy a labdarúgókat érintő halálesetek között sok az olyan külföldi, akiknek pályafutása a fejlődő országból indult. Ők valószínűleg nem kapták meg fiatal korukban a megfelelő alapozást, edzésmennyiséget, viszont tehetségük révén bekerültek a csapatba, ahol óriási hajtásnak, terhelésnek voltak kitéve mind pszichés, mind fizikális értelemben - vélekedett a szakember.
