A hőmérséklet hatását az alvásunkra leegyszerűsítve úgy vizsgálják a kutatók, hogy egy adott megyében, hónapban és évben összehasonlítják az alacsonyabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséget a magasabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséggel – írja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Friss tanulmányában Hajdu Tamás, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója a hőmérséklet és az alvásmennyiség között fennálló kapcsolatot vizsgálta az 1976 és 2010 közötti magyarországi időmérleg-felvételek adatai alapján. Az eredmények szerint azokon a napokon, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, átlagosan 13 perccel kevesebbet alszunk. Sőt, egy 20-25 fok közötti középhőmérsékletű napon is 6 perccel rövidül az alvásidőnk. Ezzel szemben a hideg és enyhe hőmérsékletű napok között nincs érdemi különbség.
Az sem mindegy, melyik napokon van meleg. A munkaszüneti napokon a 25 fok feletti középhőmérséklet 30 perccel csökkenti az alvásmennyiséget, míg egy munkanapon csupán 6 perccel. Az adatokból kiolvasható az is, hogy az egyéni tényezők is befolyásolják, hogyan reagálunk a hőségre. Például minél idősebb valaki, annál kevesebbet alszik egy 25 fok feletti középhőmérsékletű napon. A 18-40 éveseknél az alvásveszteség átlagosan 6 perc, a 41-60 éveseknél 12 perc, míg a 61 évesek és idősebbek esetében 26 perc. Emellett az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a férfiak is jobban ki vannak téve ennek a hatásnak.
Nehezebb elalvás, korai ébredés
De vajon honnan esik ki a melegebb napokon az alvás? Korábban kelünk vagy később fekszünk? „Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy időmérlegadatokkal dolgoztam, ami azt jelenti, hogy az alvásként megjelölt periódusok nem feltétlenül esnek egybe a tényleges alvással. Ez a felkelés/felébredés időpontjának meghatározását kevésbé befolyásolja, de könnyen elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, de a lefekvését nem, így az időmérlegnaplókban alvásként megjelölt időszak a külső hőmérséklettől függetlenül nagyjából ugyanakkor kezdődik, miközben a ténylegesen alvással töltött idő rövidül melegben” – magyarázta Hajdu Tamás.
Ha a klímaváltozás mértéke nem lassul, a pesszimista becslések szerint 2050-re várhatóan átlagosan 6,5 órával fogunk kevesebbet aludni egy év alatt, de a mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 óra lesz az alvásveszteség. A kutató szerint elképzelhető, hogy ehhez a helyzethez majd alkalmazkodni tudunk. Kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásai az éves alvásmennyiségre vonatkoznak, tehát a becsült értékek eloszlanak az év napjai között – ugyanakkor ez az alvásveszteség döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
