A szív- és érrendszeri betegségek ma a vezető halálokok között említendők. Kialakulásuk kockázatát növeli többek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás és a zsíranyagcsere zavarai, mint amilyen az emelkedett koleszterinszint is.
A koleszterinszint csökkentésének elsőként választandó módszere az életmód-változtatás és a diétás tanácsok betartása. Amennyiben ezek az intézkedések nem hoznak megfelelő eredményt, akkor válhat szükségessé a gyógyszeres kezelés megkezdése.
Idestova már több éve, hogy értesülhettünk, hogy egy német cég által gyártott koleszterinszint-csökkentő szert azonnali hatállyal kivontak a forgalomból. Az ok az, hogy a sztatinok közé tartozó vegyület egy másik típusú, szintén koleszterinszint-csökkentő szerrel együtt adva, magas dózisban, és elsősorban idős betegeknél a vázizomzat károsodását okozza. Ez izomgyengeséggel jár, és az elpusztuló izomsejtekből felszabaduló fehérjék rontják a veseműködést, melyek együttesen a betegek halálához vezethetnek.
A hír sokakat megrémített, akik egyéb, hazánkban is forgalomban lévő kolesztrinszint-csökkentő szert, elsősorban valamilyen sztatint szednek. Fenyegeti-e vajon őket is a fenti súlyos mellékhatás veszélye? Egyáltalán, milyen előnyük származik abból, ha szedik a koleszterinszintet csökkentő szereket? Hiszen a kezelés hatására nem éreznek semmi változást, közérzetük nem jobb, sokszor - tünetek híján - még betegségtudatuk sincsen. És mivel nem érzik, hogy magasak lennének a vérzsírértékeik, ahogy általában a betegek azt sem veszik észre, hogy magas lenne a vérnyomásuk vagy emelkedett a vércukorszintjük, ezért a páciensek jelentős része nem tartja be az orvosa által előírt kezelési utasításokat.
Ezek a betegségek azonban alattomosan fejlődnek ki, és lassan olyan visszafordíthatatlan elváltozásokat okoznak a szervezetben - elsőrorban a szív- és érrendszerben és másodlagosan egyéb szervekben, például a vesékben - melyek később súlyos szövődményekhez, akár rokkantsághoz vagy a beteg halálához vezethetnek. Ma, a modern orvoslás korában csak a megfelelő módon, tényekkel alátámasztott kutatási és vizsgálati eredmények alapján szabad megválasztani a kezelési módszert. Ezt hívjuk bizonyítékokon alapuló orvoslásnak. Ezért minden gyógyszer esetén nagyméretű beteganyagon végzett, hosszan tartó, kellő alapossággal megtervezett klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség ahhoz, hogy meghatározzák az adott szer egészségi állapotra gyakorolt hatásait. Még akkor is, ha az ugyanabba a gyógyszercsoportba tartozó szer egyikét-másikát ily módon már megvizsgálták. Különösen akkor érvényes ez, ha az adott gyógyszert egy életen át kell szedni.
Nézzük hát a sztatinokkal kapcsolatos konkrét tényeket. A legfontosabb koszorúér-betegségek - vagyis az ebből eredő halálozás és a nem halálos kimenetelű szívinfarktus - kialakulásának kockázata, valamint a szérum-koleszterinszintek közötti összefüggést vizsgálták olyan koszorúérbetegeken, akik egy bizonyos sztatinnal végzett terápiában részesültek. Az éveken át tartó vizsgálat azt igazolta, hogy a placebóval kezelt páciensekkel összehasonlítva a sztatin a halálozás relatív kockázatának 30 százalékos, míg a koszorúér-eredetű halálozás kockázatának 42 százalékos csökkenését eredményezte.
Egy másik, hosszú távú, sztatinkezelést alkalmazó vizsgálatot olyan nem szívbeteg férfiakon végezték el, akiknek magas volt az LDL-koleszterinszintjük. A kezelés az összkoleszterinszintet 20 százalékkal, az LDL-koleszterinszintet 26 százalékkal, a trigliceridszintet 12 százalékkal csökkentette, míg a védő hatású HDL-koleszterin szintjét 5 százalékkal növelte. Ugyanakkor a koszorúér-betegségből eredő halálozás vagy a nem végzetes kimenetelű szívinfarktus kockázata ezzel párhuzamosan 31 százalékkal csökkent.
Két másik, cukorbetegeknél végzett tanulmányban a különböző sztatinokkal végzett kezelés 27, illetve 55 százalékkal csökkentette a koszorúér-betegségből (angina, szívinfarktus) eredő események gyakoriságát. A koszorúér-betegségből eredő események bizonyított csökkentésén kívül az egyik sztatinról még azt is kimutatták, hogy csökkenti az egyéb ereket érintő, érszűkülettel összefüggésbe hozható események kockázatát, mint amilyen az agyvérzés, az átmeneti agyi keringészavar, illetve a végtagi verőérszűkület.
A sztatinoknak jelenleg két alcsoportja van forgalomban: a fermentációval előállított vagy természetes sztatinok és a szintetikus sztatinok. A természetes sztatinok kémiai felépítése nagyon hasonló. Azonban a szintetikus sztatinok szerkezete egymásétól is eltérő, és mindegyiké lényegesen különbözik a természetes sztatinokétól. A sztatinok gyógyszerkinetikai tulajdonságai (pl. oldhatóságuk, biológiai hasznosulásuk, lebomlási útvonalaik, féléletidejük, stb.) is eltérőek. Éppen ezért nem mondható el egyértelműen, hogy a különböző sztatinok hatásaikban és mellékhatásaikban megegyeznek egymással. Vagyis ezek a vegyületek nem egyformák, és egyesekről több klinikai adat áll rendelkezésre, mind klinikai hatékonyságukat, mind biztonságos alkalmazhatóságukat illetően. A természetes sztatinok egyikével folytatott vizsgálat szerint a fenti súlyos mellékhatás például igen ritkán fordul elő. A klinikai vizsgálatokban összességében 2,5 tízezrelék volt a vázizomzatot érintő mellékhatás gyakorisága. A gyakorlatban (nem klinikai vizsgálati körülmények között) a bejelentések szerint 100000 terápiás betegévre (az összes kezelt betegnél a kezelési időtartamok összege) kevesebb mint egy eset jut.
A fent vázolt adatok alapján egyértelmű, hogy akinek gyógyszeres koleszterinszint-csökkentésre van szüksége, annál a kezeléssel párhuzamosan jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Koleszterinszint-csökkentésre tehát szükség van!
Ez is érdekelheti
A hazánkban ma kapható koleszterinszint-csökkentő sztatinok biztonsággal szedhetők. Mindemellett azonban fontos, hogy amennyiben bármilyen mellékhatást - elsősorban izomgyengeséget - észlel a szer szedése közben, vagy kétségei vannak a gyógyszer szedésének szükségességét illetően, úgy forduljon kezelőorvosához, aki a szükséges vizsgálatok elvégzését követően az ön számára legmegfelelőbb gyógyszert fogja felírni. IX.évf./9.szám IX. évf./ 10. sz.
Legjobban: