"A tanulmány azt sugallja, hogy az erős fény, vagy akár a napfény is csökkentheti a szívroham kockázatát, illetve annak következményeit" - mondta Tobias Eckle, a kutatás vezetője. "Ez a betegek esetében azt jelenti, hogy a kórházi szobákba besugárzó napfény csökkentheti a szívrohamon átesettek tüneteit."
A titok a test belső órájában , vagyis a cirkadián ritmusban, a szervezet élettanilag összehangolt ritmusában rejlik, ami az éjszakai sötétséghez és a nappali világossághoz kapcsolódik. Ez az "óra" szabályozza a fehérjék jelenlétét is az agyban. De fehérjék nemcsak az agyban vannak jelen, hanem az egész szervezetben, vagyis a szívben is. A szakértők felfedezték, hogy az úgynevezett Period 2 fehérje döntő szerepet játszik a szívroham utáni időszakban, a regenerálódás során.
A szívroham alatt ugyanis a szív alig, vagy egyáltalán nem jut oxigénhez, ami miatt megváltozik az anyagcseréje és zsíralapúról cukoralapúra áll át. Enélkül a változás nélkül a szív sejtjei károsodnának vagy elhalnának. A kutatók szerint ebben a folyamatban létfontosságú ez a fehérje, ami segít a zsírt cukorrá alakítani, és hatékonyabbá teszi a szív anyagcseréjét. Az pedig eddig is ismeretes volt, hogy a Period 2 fehérje az állatokban és emberekben is napfény hatására aktiválódik.
A folyamat jobb megértése érdekében és jövőbeli kezelések kifejlesztése reményében azonban a kutatók szerint még további vizsgálatokra van szükség. A tanulmány a Nature Medicine oldalain jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: