Engem is érint az ételérzékenység? Így deríthetem ki

Az ételérzékenység vagy ételintolerancia lassan már népbetegségnek számít, egyes adatok szerint világszerte az emberek 15-20 százalékát érintheti. Milyen tünetek utalhatnak rá, hogyan lehet diagnosztizálni, és mire kell figyelnünk, ha igazolódik valamilyen érzékenység?

Az ételintoleranciát nem szabad összekeverni az ételallergiával! Ételallergiáról akkor beszélhetünk, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ítél egy ételösszetevőt - jellemzően fehérjét -, és védekezni kezd ellene. Ez változatos tüneteket okozhat, az érintettek orrfolyást, tüsszögést, de hasmenést, hányingert, csalánkiütést is tapasztalhatnak. Súlyos esetben anafilaxiás sokk alakul ki, amely egy életveszélyes állapot. Ugyancsak lényeges, hogy az ételallergiásoknál a táplálék elfogyasztása után rövid idővel jelentkeznek a panaszok, amelyek erőssége nem függ az adott étel mennyiségétől. A leggyakoribb ételallergiák közé tartozik a tejfehérje-, a szója-, a mogyoró- vagy a tojásallergia. A laboratóriumi vizsgálat az allergénspecifikus IgE molekulák szintjének ellenőrzésén alapszik, amely ha emelkedett, igazolhatja az allergiát.

Az ételintolerancia hátterében bélműködési problémák állhatnak, melyeket a nem megfelelő emésztés, a megváltozott bélperisztaltika (bélmozgás), valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása okoz. Fontos tudni, hogy a panaszok nem közvetlenül étkezés után, hanem órákkal, akár napokkal később jelentkeznek, súlyosságukat pedig az határozza meg, hogy mennyit fogyasztottunk a számunkra problémás összetevőből, ételféleségből. A tünetek sokfélék lehetnek: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti eltérések, fejfájás, emésztési zavarok, elhízás, ízületi panaszok, fokozott fertőzéshajlam, krónikus fáradtság vagy depresszió tapasztalható.

Így leplezhető le a "bűnös"

Mint ahogy erre korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, a tünetek késleltetett megjelenése igencsak megnehezíti, hogy az érintettek az étkezéshez kössék a panaszaikat, és ha fel is merül az ételintolerancia gyanúja, pusztán sejtésre alapozva nehéz biztonsággal meghatározni, pontosan mi állhat a háttérben. Ilyen esetben érdemes célzott labordiagnosztikai vizsgálatokat elvégeztetni, amelyek segítenek azonosítani a probléma forrását. Immunmodulált ételintolerancia esetén az ételintolerancia-vizsgálat a táplálékspecifikus IgG (immunglobulin G) ellenanyagok jelenlétének és szintjének ellenőrzéséből áll. Az ilyen típusú tesztek akár több mint 200 tápanyagra (a lazactól kezdve az epren át a gombáig) is képesek szűrni a páciens véréből. Pozitív eredmény esetén igazolható az intolerancia fennállása. Ne feledjük: a teszt elvégzése előtti hetekben semmiképpen sem szabad diétázni, mert ha kizárjuk az étrendünkből a feltételezett "bűnösöket", fals negatív eredmény születhet.

Az ételérzékenység emésztési panaszokkal is járhat.
Az ételérzékenység emésztési panaszokkal is járhat. Fotó: Getty Images

A táplálékspecifikus IgG-tesztek jellemzően vizsgálják a gliadin IgG-t és glutén IgG-t is - ezt azért fontos kiemelni, mert pozitív eredmény esetén szakorvossal egyeztetve érdemes lehet cöliákia (lisztérzékenység) irányába tovább vizsgálódni. A cöliákia autoimmun betegség, kiváltója a genetikailag fogékony emberekben a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin. Ha felmerül a gyanú, laboratóriumi oldalról a következő vizsgálatok javasoltak: szerológiai vizsgálat, amely során a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációját mérik (pozitív esetben ajánlott az EMA IgA/IgG tesztek elvégzése is), illetve a szájnyálkahártya-törletből vagy vérből végezhető genetikai vizsgálat, amelynél a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végzik. Cöliákiára elsősorban emésztőrendszeri panaszok utalhatnak, de egyéb tüneteket, például bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást, pszichés zavarokat is előidézhet.

Megemlíthetjük még a hisztaminintoleranciát is, amely bár nem ételérzékenység, összefüggésben lehet az étkezéssel. Diagnosztizálásához a diamino-oxidáz enzim (DAO) koncentrációját mérik a vérben - csökkent DAO-szint valószínűsíti a hisztaminintoleranciát, ugyanakkor az eredmény csak a klinikai tünetekkel együtt értékelhető. A DAO a hisztamin lebontásáért felel. Az enzim hiányában vagy csökkent működése esetén a hisztamin felszaporodik, az érintett pedig különféle tüneteket tapasztal elsősorban magas hisztamintartalmú ételek és italok, a hisztamin lebontását gátló, illetve hisztaminfelszabadulást okozó élelmiszerek és gyógyszerek, valamint nem friss ételek fogyasztása esetén.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Vannak olyan ételintoleranciák is, amelyeket enzimhiány okoz, ezek igazolásához a táplálékspecifikus IgG-tesztek nem alkalmasak, más módszer szükséges. Ebbe a csoportba tartozik a leggyakoribb ételintolerancia, a laktózérzékenység, amely a lakosság kb. 20-30 százalékánál áll fent. Lényege, hogy a tejcukorbontó enzim (laktáz) elégtelen vagy hiányos termelése miatt a szervezet nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére, ez pedig olyan tünetekkel járhat, mint a tej- és tejtermékfogyasztást követő hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. A laktózintolerancia lehet elsődleges, illetve másodlagos (szerzett); előbbi kivizsgálására a genetikai laktózintolerancia-teszt javasolt, melyet a diéta nem befolyásol, bármikor elvégezhető. A vizsgálat történhet vérből vagy szájnyálkahártya-törletből.

Az öndiagnosztizálás és öngyógyítás nem megoldás

Fontos tudni, hogy a leletek értelmezése, illetve a további teendők meghatározása szakorvos feladata, így ha kézhez kaptuk a vizsgálati eredményeket, semmiképpen se essünk az öndiagnosztizálás vagy az öngyógyítás csapdájába. Első körben mindenképpen menjünk el gasztroenterológushoz, akivel egyeztetni tudjuk a személyre szabott terápiás lehetőségeket, és amennyiben szükséges, egyéb vizsgálatokkal kapcsolatban is informálódhatunk.

Mikor forduljunk dietetikushoz? Az egészséges táplálkozással kapcsolatban manapság rengeteg információhoz lehet egyszerűen hozzájutni. Néha azonban pont a túl sok információ miatt nehéz eldönteni, hogy kinek mi lenne a legjobb. Bizonyos esetekben pedig kifejezetten javasolt inkább szakértő segítségét kérni .

Az ételintolerancia gyógyítása egyelőre nem lehetséges (bár az érzékenység mértéke idővel bizonyos esetekben változhat), az érintettek számára tehát az egyetlen megoldás, ha kizárják azokat az összetevőket, ételféleségeket, amik a kellemetlen panaszokért felelősek. Mindemellett azonban lényeges, hogy kiegyensúlyozott étrendet kövessenek, amely minden fontos makro- és mikrotápanyagot tartalmaz. Hogy elkerüljük a táplálkozási hiányállapotokat, jelentkezzünk be egy dietetikushoz is, aki hasznos tippekkel, tanácsokkal segít új étrendünk kialakításában.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.