"A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét" - talán nincs olyan ember, aki ne ismerné ezt a reklámokban rendszeresen elhangzó mondatot, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a készítmény nem kívánt tüneteket is kiválthat. Mind a receptre felírt, mind pedig a vény nélkül kapható készítményeknek lehetnek enyhébb, vagy akár jelentősebb mellékhatásai. Ráadásul ezen hatások a legtöbb esetben meg sem jósolhatóak: míg az egyik embernél semmilyen gondot nem okoz egy készítmény, a másiknál akár súlyos reakciókat is kiválthat.
Ezek a leggyakoribb mellékhatások
Mielőtt egy gyógyszer a patikák polcaira kerülne, annak nemcsak hatékonyságát, de a lehetséges mellékhatásait is ki kell vizsgálni a gyártónak. Mindez klinikai vizsgálatokkal történik, melynek során több ezer ember szervezetében vizsgálják a készítmény hatásait, majd ezek alapján listázzák a leggyakoribb, illetve a legritkábban jelentkező tüneteket. Hogy egy gyógyszer hogyan hat ránk, azt számos tényező befolyásolja a genetikai hátterünktől az életkorunkon át az életmódunkig vagy az egészségi állapotunkig. Statisztikailag azonban leírható, hogy egy készítmény szedése során mekkora esély van bizonyos mellékhatások kialakulásának, amit a készítményben található betegtájékoztatón is feltüntetnek.
A leggyakoribb mellékhatások között szerepelnek a különböző emésztőrendszeri panaszok, szinte minden készítmény leírásában szerepel az esetleges tünetek között hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés vagy gyomorfájdalom. A kenőcsök, krémek esetében pedig a bőrirritációk jelenthetnek legnagyobb arányban gondot. Bizonyos esetben a gyógyszerek hatásmechanizmusa okozza a kellemetlenségeket. A gyakran alkalmazott béta-blokkolók, amelyeket a magas vérnyomás kezelésére írhat fel az orvos, az izmok ellazításával fejtik ki vérnyomás-stabilizáló hatásukat, emiatt viszont egyes betegeknél a pulzusszám lecsökkenését és szívritmuszavarokat is eredményezhet. Illetve hatékonyak lehetnek allergiás panaszok esetén a difenhidramin-tartalmú készítmények, viszont blokkolják az acetilkolin nevű neurotranszmittert is, ami miatt álmosságot és szájszárazságot okoznak. Ezeket a hatásokat az orvosoknak is figyelembe kell venniük, hiszen alapvetően befolyásolhatják a terápia sikerét és a beteg állapotát.
Hogyan csökkentsük a mellékhatások veszélyeit?
Mielőtt egy gyógyszert használni kezdünk, fontos, hogy elolvassuk a dobozához mellékelt betegtájékoztatót, illetve konzultáljunk a szedéséről a kezelőorvosunkkal, vagy a patikussal. Sok készítmény mellékhatása ugyanis akkor jelentkezik, ha azt nem megfelelő gyakorisággal, vagy dózisban használjuk. A készítmények közötti gyógyszerkölcsönhatások is fokozhatják a mellékhatások veszélyeit, vagy akár csökkenthetik a terápia hatékonyságát. Normálisnak tekinthető, hogy egy megkezdett terápia elején enyhébb mellékhatásokat váltanak ki a készítmények. Hogyha azonban gyaníthatóan a gyógyszerek hatására komolyabb panaszok jelentkeznek, minél előbb javasolt egyeztetni a kezelőorvosunkkal, aki csökkentheti az adagokat, vagy akár egy másik készítményt is felírhat.
A mellékhatások veszélyeinek csökkentésében nagy szerepe lehet egy új tudományágnak, a farmakogenomikának, amely azt vizsgálja, hogy az adott személy genetikai háttere hogyan befolyásolja szervezetének egyéni reakcióját a gyógyszerekre. A beszedett gyógyszert a szervezetünkben enzimfehérjék alakítják át és bontják le, ezeket a fehérjéket pedig a génjeink kódolják. Van, akinél lassabb, míg másoknál gyorsabb a hatóanyagok lebontása és felszívódása, ez pedig a gyógyszer hatékonyságát is befolyásolja.
Ez is érdekelhet
Egy farmakogenetikai profil létrehozásával tehát felmérhető, hogy az adott személynél milyen reakciókat fog kiváltani az adott gyógyszer. Ez főleg azoknak az embereknek lehet kulcsfontosságú, akiknek valamilyen krónikus betegség miatt akár több készítményt is kell egyszerre szedniük hosszú időn keresztül. Ezzel a modern eljárással kideríthető, mely gyógyszerekkel és milyen adagolás mellett érhető el a legnagyobb eséllyel eredmény. Ráadásul a vizsgálati profil akár évek múlva, egy újabb kezelés megkezdésekor is segítheti az orvos munkáját a megfelelő terápia kiválasztásában.
Legjobban: