Az orvoslás speciális ága a sportdiagnosztika, ami kiindulópontot jelenthet mind a megfelelő sportág kiválasztásában, mind pedig az olyan edzéstervek összeállításában, amelyekkel a legjobb teljesítményt nyújthatjuk. A megfelelő eredmények mellett elsődleges szempont a biztonság is. A sportdiagnosztika segítségével megelőzhetjük az edzés és versenyzés során esetlegesen kialakuló sérüléseket, egészségkárosodásokat vagy - szélsőséges esetben - akár a hirtelen szívhalált.
Az extrém terhelés miatt a leggyakrabban az élsportolók esetében kell ezeket a szűréseket elvégezni, illetve rendszeresen ismételni. Már az általános alapozás során át kell esniük először egy célzott alapvizsgálaton, majd ezt követően kerül sor a terhelésdiagnosztikára. A komplex egészségi állapotfelmérés része például a vérnyomásmérés, az EKG, valamint az egyéb fizikai vizsgálatok, de a diagnosztika kulcseleme a laborvizsgálat is, ami komoly segítséget nyújt az objektív szűrésben.
Komplex szaktudást igényel
A vér- és vizeletkémiai vizsgálatok eredményei önmagukban is fontos információt hordoznak, de az egyes időszakokban kapott értékek összehasonlítása szintén lényeges, hiszen felhívhatja a figyelmet a változásokra. Sok esetben a vérben tapasztalható eltérések az egészségkárosodást megelőző állapot jeleire utalhatnak, így a laborvizsgálatoknak komoly megelőző szerepük is van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a sportdiagnosztika speciális terület, így nem mindegy az sem, hogy hol bonyolítják le a különböző szűréseket. Ahhoz, hogy megfelelőképpen el tudják végezni, nemcsak speciális eszközháttérre van szükség, hanem olyan szerteágazó tudással bíró, tapasztalt szakemberekre, akik a kapott eredményeket - a számos szakterület összefüggéseinek elemzését - megfelelőképpen ki tudják értékelni.
Egyéni mérlegelés
A szűréseket szabadidős sportolás esetén évente legalább egyszer, versenysportolóknál negyedévenként, élsportolók esetén pedig akár 6-8 hetente érdemes elvégeztetni. Azt, hogy pontosan milyen típusú laborvizsgálatokra van szükség, mindig egyénileg kell mérlegelni. A sportdiagnosztikával többek között testünk hormon-, vitamin-, ásványianyag- és vérzsírszintjét ellenőriztethetjük, amely normál határok között tartása elengedhetetlenül fontos az aktivitáshoz.
A laborvizsgálatok során meghatározásra kerülhet a teljes vérkép mellett a vérsüllyedés, az éhgyomri vércukorszint, a nátrium, magnézium, kálium, vas szintje és a teljes vasmegkötő kapacitás. Érdemes továbbá ellenőriztetni az E-, a D- és a B12-vitamin-, a koleszterin, a lipáz, az amiláz-, valamint a tesztoszteronszintet is, illetve az egyéb olyan paramétereket, amelyek az adott sportág esetén javasoltak lehetnek.
Túledzettség is kimutatható
A laborvizsgálatokkal a túledzettség jelei is kimutathatóak. Ehhez a teljes vérkép mellett elsősorban a gyulladásos paraméterek, valamint a plazma karbamid-, kreatinin-, bilirubin-, húgysav-koncentráció, a GOT- (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz), a GPT- (glutamát-piruvát aminotranszferáz), a D.bilirubin- (direkt bulirubin), a CK (kreatin-kináz) vizsgálatára is szükség lehet. A tejsavszint az izom állapotáról árulkodik: értéke azt jelzi, hogy mikor kezd el oxigénhiányos állapotba kerülni a sportoló szervezete. A kapott laboreredményeket azonban hangsúlyozottan mindig komplex módon kell kiértékelni ahhoz, hogy megfelelő támpontot nyújthassanak, és a segítségükkel célirányosabban összeállíthatóvá váljon az egyéni, egészséges keretek között végrehajtható edzésterv.
