Nem jön a baba: ezekkel kezdjük a kivizsgálást

Termékenységi problémák esetén a kivizsgálás fontos része az anti-Müllerian hormon (AMH) szintjének vérből történő meghatározása. Mivel információkat nyújt a nők petefészkének állapotáról, ezért a terhesség létrejöttének valószínűségét vizsgálva mindenképp érdemes az AMH szintet is megvizsgáltatni.

Mind jobban kitolódik a gyermekvállalás, mind több pár küzd meddőséggel , egyre több nőnek kell szembenéznie olyan anyagcsere- vagy hormonális betegségekkel, melyek befolyásolják termékenységüket (fertilitásukat). Magyarországon egyes becslések szerint akár 300 ezerre is tehető a meddő párok száma, bár a kormány kalkulációja ennél jóval szerényebb. Ez alapján 150 ezer olyan pár van, akik bár szeretnének kisbabát, de valamilyen okból mégsem akar összejönni a vágyott kisded. Utóbbi adatot főképp a már ismert esetekre alapozzák, ám, ha hozzávesszük a látenciát, azaz olyan párokat, akik még nem jutottak el a meddőségi kezelés megkezdéséig, vagy a meddőségi vizsgálatokig, akkor reálisnak tekinthető akár a 300 ezres nagyságrend is. De mikortól lehet szükséges a vizsgálat, mennyi próbálkozás után indokoltak az aggodalmak?

35 felett hamarabb kell

Általában az a gyakorlat, hogy 35 év alatti párok esetében legalább egy év (20-as éveik elején járóknál akár két év) védekezés nélküli próbálkozás után ajánlott a meddőségi vizsgálatok elkezdése, míg 35 felett már 6 hónap sikertelenséget követően javasolhatják ezt. Általánosságban elmondható azonban, hogy ha valaki biztosra szeretne menni a fogantatással, akkor érdemes idejében tisztázni, hogy lehet-e bármilyen kimutatható akadálya a vágyott gyermekáldásnak, és ha igen, akkor mihamarabb el kell kezdeni a kezelését, hiszen sokszor hónapokig tartó gyógyszeres kúra, vagy épp teljes életmódváltás szükséges ahhoz, hogy a szervezet képes legyen a reprodukcióra. Ráadásul így megspórolható nemcsak a felesleges stressz, de a várakozással elvesztegetett idő is.

meddőség, gyermekvállalás, laborvizsgálatok, anti-Müllerian hormon, AMH, babaprojekt
Egyre több pár küzd meddőséggel, de nem kell kétségbeesni. Fotó: Getty Images

A nők több vizsgálaton vesznek részt

Azt ugyan mindig hangsúlyozzák, hogy ha nem jön a baba, a pár mindkét tagját érdemes kivizsgálni, hiszen nagyjából ugyanannyi az esély (40-40 százalék, 20 százalék egyéb ok), hogy a férfinál vagy a nőnél fennálló állapot okozza a sikertelenséget. Ám azt már a gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy jellemzően több vizsgálaton esnek át a hölgyek, mielőtt párjukkal közösen folytatják az okok feltárását. Ez főképp azért alakul így, mert a nők már csak a fogamzásgátló, valamint az évenként ajánlott rákszűrés miatt is rendszeresen felkeresik nőgyógyászukat. Utóbbi során pedig a szakember többféle módszerrel (kolposzkópia, hüvelyi ultrahang, citológiai mintavétel, azaz PAP-teszt) is vizsgálja a női nemi szerveket, hiszen így zárható csak ki teljes bizonyossággal azok rosszindulatú elváltozása. Ennek apropóján pedig hamarabb kiderülhetnek egyéb rendellenességek is.

Meddőség férfiaknál: vizsgálatok, amelyekkel kideríthető Hogyha sokáig nem jön a baba, a legtöbbször a nők magukban keresik a probléma okát, pedig a meddőség majdnem ugyanolyan arányban érinti a másik nemet is. Milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni a férfiaknak, ha késik a gyermekáldás? Kattintson és tudja meg korábbi cikkünkből.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ha azonban szervi elváltozásoknak nincs nyoma, jellemzően hormonális vizsgálatot javasol az orvos, ha nem jön a baba. Ezt egy ciklus alatt két különböző időpontban (átlagos 28 napos ciklust figyelembe véve, kb. a 3. és 21. nap) végzett vérvétel eredményéből értékelik ki. Ilyenkor legtöbbször a peteérést befolyásoló, valamint az egyéni petefészek kapacitás meghatározására szolgáló hormonok FSH (follikulus stimuláló hormon), LH (luteinizáló hormon), ösztradiol, progeszteron, prolaktin, tesztoszteron szintjének mérését végzik, melyet néhol kiegészítenek inhibin-B szint meghatározással is. Hiába tudjuk azonban már a 2000-es évek eleje óta, hogy van még egy nagyon fontos marker, amelynek értékét érdemes vérvétellel meghatározni, néha "valahogy" kimarad, főképp mert nem tb-támogatott a vizsgálat. Pedig a gyermekvállalás kitolódásával mind jobban felértékelődik az AMH, azaz anti-Müllerian (vagy anti-Müller) hormon vizsgálatának fontossága.

Mi az az anti-Müllerian hormon?

Az anti-Müllerian hormon , melynek létezését 1947-ben fedezte fel Alfred Jost, komoly szerepet tölt be az ember egyedfejlődése során. Rögtön embrionális korban ennek a hormonnak a jelenléte vagy épp hiánya dönti el, hogy a nemi jelleg szempontjából a 7. hétig "semleges" magzati kezdemény milyen irányban fejlődik tovább, azaz kisfiú lesz, avagy kislány. Ha az embrióban jelen van ez a férfiaknál a here sejtjei által termelt hormon, akkor az addig párhuzamosan meglévő lévő Wolff- és Müller-féle csőből az utóbbi elsorvad (innen a hormon neve), előbbiből pedig kialakul a mellékhere, az ondóvezeték és az ondóhólyag. Míg, ha ez a hormon hiányzik a magzat szervezetéből, akkor viszont a Müller-vezetékekből kifejlődnek a petevezetékek, a húgycső és a hüvely felső kétharmada.

Bár embrionális korban még hiányzik, később azonban már a nők szervezete is, pontosabban az érés előtt álló petesejtek elkezdik az anti-Müllerian hormon termelését. Itt el is érkeztünk e hormon jelentőségéhez a hölgyeknél. Az AMH vérből kimutatható szintjével ugyanis meg lehet állapítani, hogy mennyi tartaléka, azaz mennyi, még megtermékenyítésre potenciálisan alkalmas, érés előtt álló petesejtje van egy nőnek.

Kétszer kétmillió petesejtről indulunk

Ahhoz, hogy még jobban megértsük ezt a vizsgálatot, tudnunk kell, hogy a nőknek magzati korban van a legtöbb petesejtje, petefészkenként körülbelül 2 millió. Ennek száma azonban folyamatosan csökken, és születés után már legfeljebb félmillió marad belőle. Ez azért lényeges, mert míg a férfiak örökítő anyaga, a spermium folyamatosan termelődik, addig a nőknél már születésük pillanatában eldől, mennyi petesejttel "gazdálkodnak" életük végéig, azaz újak már nem jönnek létre. Jó tudni, hogy a születéstől az első menzeszig még további mintegy 300 ezer petesejt szívódik fel, és egy-egy menstruációs ciklus során 100-200 petesejt-kezdemény kezd el fejlődni, ám mindössze 1-2 érik meg (ha egyáltalán van peteérés az adott hónapban). Ez a petesejtfogyás egyénenként eltérő és számos dolog befolyásolja, így az is egyedi, hogy kinél mikor merül ki a "készlet", azaz mikor kezdődik el a menopauza.

Az AMH-szintjéből pedig ha nem is tűpontosan, de nagyon jó eséllyel lehet megjósolni, hogy ki hol tart a petesejtkészletével, kell-e esetleg korai menopauza miatt aggódnia, lehet-e a petesejtek lecsökkent száma az oka például a hiába várt gyermekáldásnak.

Ha alacsony az AMH-szint

A normál AMH-szint viszonylag széles skálán mozog, ezért korcsoportonkénti bontásban szokták vizsgálni. Laboratóriumonként eltérő lehet a referenciatartomány, ezért mindig az adott leleten szereplő normálértékeket kell figyelembe venni! Megjegyzendő, hogy ez az érték csak arra ad elméleti visszacsatolást, hogy a megtermékenyítésre alkalmas potenciális petesejtek száma megfelelő lehet, de ez még korántsem garancia a teherbeesésre, hiszen ahhoz még számos más tényező teljesülése is szükséges, például a peteérésé.

Ha alacsony (vagy az alsó értékhez közeli) az anti-Müllerian hormon vérből kimutatható mennyisége, az jelezheti a petefészek kimerülését, vagyis ilyen esetben különösen fontos, hogy elkezdődjenek a meddőségi kezelések és a mesterséges megtermékenyítés, mert egy kritikus szint alatt, már szinte nullára csökken az esélye a sikeres beavatkozásnak. Egyes vizsgálatok alapján az AMH-értéket befolyásolhatják egyebek mellett a pajzsmirigyzavarok, a testsúly extremitásai (túlsúly vagy kóros soványság), a dohányzás, autoimmun-betegségek vagy a D-vitamin hiánya.

Erre utalhat, ha magas az AMH-szint

Nem csak akkor van azonban baj, ha alacsonyabb az anti-Müllerian hormon szintje, mint az az adott életkorban elvárható lenne. Problémára utal az is, ha magasabb a vérből kimutatható mértéke. A magas AMH-érték ugyanis legtöbbször a PCOS , azaz a policisztás ovárium szindróma jele, ritkábban utalhat a petefészek granulosa-sejtes tumorára is.

A PCOS (más néven Stein-Leventhal szindróma) egy olyan komplex hormonzavar, mely gyakran együtt jár inzulinrezisztenciával (IR). A PCOS a statisztikák szerint az egyik leggyakoribb oka a meddőségnek. A policisztás ovárium szindróma neve is utal rá, hogy e betegség során sok kis apró ciszta alakul ki a petefészekben. Ennek oka, hogy az androgén hormonok szintje túlsúlyba kerül a női nemi hormonokkal szemben, ami miatt nem tud domináns tüsző kialakulni, és az éretlen petesejtek egy része ahelyett, hogy felszívódna, apró, folyadékkal teli cisztaként marad meg. Emellett, épp a hormonális változások miatt előfordulhat, hogy rendszertelenné válik, vagy kimarad a menstruáció, fokozott szőrnövekedés figyelhető meg a testen és az arcon, ritkább esetben férfias jellegű kopaszodás is előfordulhat.

Nem kell azonban kétségbe esni, ha PCOS-t diagnosztizálnak nálunk. A betegség remekül kezelhető, sőt ki lehet belőle gyógyulni, és akkor már - ha csak ennyi volt - nincs akadálya a várva várt gyermek megfoganásának.

Így kezelhető hatékonyan a PCOS

A PCOS pontos oka ma még nem ismert, de összefüggésbe hozzák az inzulinrezisztenciával, amit a 2-es típusú cukorbetegség előszobájaként is szoktak hívni. Az IR egy olyan állapot, amikor a test sejtjei elkezdenek érzéketlenné (rezisztenssé) válni a cukoranyagcsere egyik fő hormonjával, az inzulinnal szemben, így ahhoz, hogy felvehessék a vérből a működésükhöz szükséges glükózt, egyre több inzulinra van szükségük. Ilyenkor a hasnyálmirigy igyekszik kompenzálni és több inzulin termelésével "segíteni" a cukorfelvételt (és a vér glükózszintjét csökkenteni), ám ez hosszú távon a szerv kimerüléséhez vezethet. A kezeletlen inzulinrezisztencia cukorbetegséghez vezet. A családban előforduló cukorbetegség fokozza az inzulinrezisztencia, későbbiekben pedig a cukorbetegség kialakulásának rizikóját.

Ezért szokták mondani, hogy csak komplex életmód-terápiával gyógyítható a PCOS, mivel nemcsak a női és férfi nemi hormonok szintjében beállít eltolódást kell helyreállítani, de elengedhetetlen a személyre szabott diéta (kiegyensúlyozott szénhidrátbevitellel megelőzhetők a kiugró inzulinszintek, kímélhető a hasnyálmirigy), a rendszeres testmozgás (az izomsejtek inzulinérzékenyebbek, mint a zsírsejtek, ezáltal javítható az IR, csökkenthető a túlsúly), valamint szükség esetén gyógyszeres terápia is.

Manapság kitolódott a gyermekvállalás ideje. Ezért, ha valaki már elmúlt 35 éves és kíváncsi arra, hogy mennyi ideje van még várni a babaprojekttel, mindenképp érdemes a petesejttartalékról információt adó AMH-szintet is megvizsgáltatni, inhibin-B értékkel kiegészítve.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.