A retina a szem belsejét, hátsó falát borító, igen vékony ideghártya. A fényérzékelésért felelős: az itt sűrűn található idegek a beérkező fényt elektromos impulzusokként továbbítják az agyba, ahol aztán képi információvá tudatosul. A szem többi szövetéhez csak néhány ponton kapcsolódik szorosan, egyébként gyakorlatilag inkább csak a szemben uralkodó belső nyomás simítja oda az alapját képező többi réteghez. Így előfordul, hogy a látóideghártya egy kis darabon leszakad, leválik az alatta lévő rétegről.
Ezt a traumát okozhatja akár egy nagyobb, a fejet érő tompa ütés, vagy az arra hajlamosaknál egy ugrást követő erős zökkenés is. A kis szakadás, lyuk önmagában még nem okoz nagy bajt (nem is feltétlenül érzékeli a beteg az így kialakult látótérkiesést), viszont elindíthatja a retina leválási folyamatát . A résen keresztül ugyanis az üvegtestből folyadék szivároghat a retina és az alatta lévő szövetréteg közé, ami kezeletlenül a teljes leváláshoz, ezzel katasztrofális látásromláshoz vezethet.
A szakadás okozta forma a retinaleválás leggyakoribb típusa. Ennél ritkább a húzásos típus, amikor a retina felszínén lévő hegszövet zsugorodik, és ez húzza le a retinát a helyéről. Előfordul az is, hogy szakadás nélkül kerül folyadék a retina alá. Ezt okozhatja a retina sérülése és betegség is, például gyulladás vagy a szemben keletkező tumor is. A levált hártyarészek vérellátása megszűnik, és kezelés nélkül hagyva elhal. Sürgős beavatkozásra van szükség: minél több idő telik el, annál súlyosabb látásromlás következik be, annál kevésbé van esély a maradéktalan gyógyulásra.
Pókhálók és úszó foltok a látótérben
Maga a retinaleválás , ellentétben sok más szemproblémával, fájdalmatlan (kivéve természetesen, ha valamely fájdalommal járó szemsérülés vagy betegség részeként következik be). A betegek a különböző látászavarokra figyelnek fel: szemük előtt mintha legyek repkednének, sötét foltok tűnnek fel, vagy pókhálószerű, homályos foltok úsznak be a látóterükbe, esetleg úgy érzik, mintha függöny ereszkedne le a szemük elé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak, akik villámlásszerű fények cikázásáról számolnak be. Kezeletlen esetben a folyamat előrehalad, ezek a látásélmények szaporodnak, az apróbb-nagyobb foltokban jelentkező homályok összeérnek, látótérkiesés következik be. Ha pedig a centrális látás is elvész, az a legsúlyosabb bajra, az éles látásért felelős makula leválására utal. A felsorolt tünetek bármelyikének jelentkezésekor azonnal szemészhez kell fordulni!
Veszélyeztetettek
A drámai látásromlást előidéző retinaleválás az élet minden szakaszán előfordulhat, de a tapasztalatok szerint negyven évesnél idősebbek és férfiak körében gyakoribb. A veszélyeztetettek körébe tartoznak mindazok, akiknek más szemészeti problémájuk van, elsősorban a nagyfokú rövidlátók. Bizonyos dioptriaérték felett a szemész szakorvos bizonyos óvintézkedésetek javasol a tünetmenteseknek is: például kerüljék az erőfeszítéssel vagy heves zökkenéssel, ugrálással járó sportokat, figyeljenek az esetleges jellemző tünetekre. Erősen rövidlátó várandós kismamák esetében felmerül a tervezett császármetszés lehetősége, hogy a szemüket a szülés körüli erőkifejtéstől is megkíméljék. A látóhártya leválás esélye megnő azok esetében, akik a másik szemükön már elszenvedtek ilyen sérülést. Figyelnek a szakemberek a családi anamnézisre is, így a rizikócsoportba tartoznak azok is, akiknek a családjában már történt ilyen.
A szem mélyebb rétegeit érintő szemsérülés és több más, a retinához kapcsolódó szemészeti betegség is növeli a veszélyt, így például a látóhártya rétegeinek szétválása vagy az érhártya-gyulladás és az időskori retina elfajulás is.
Lézeres "szegecselés" és más kezelési lehetőségek
Szerencsére a retina leválása nem gyakori betegség, de sürgős kezelést, műtétet tesz szükségessé, mert elhanyagolása vaksághoz vezethet. A szemész a szemfenék alapos vizsgálata során megállapítja a szakadások, leválások pontos helyét és kiterjedését. Míg régen ezek az esetek biztos vaksághoz vezettek, a modern eszközök birtokában ma már van esély a kezelésre. Lézeres és fagyasztásos módszert is alkalmaznak. A kisebb szakadásokat, lyukakat lézerrel "szegecselik": a lézer okozta égés nyomán keletkező hegek "foltozzák be" és rögzítik a retinát a helyére. Hasonlóan, a beavatkozás okozta hegesedést kihasználva történik a fagyasztásos eljárás is. Ha nemcsak szakadás, hanem leválás is történt, annak helyreállítására is többféle mód van.
Ilyen például, amikor a szemgolyóra gyakorolt külső, óvatos nyomással tapasztják vissza a retinát a helyére. Más esetekben a szemgolyó belsejébe juttatott gáz nyomja vissza a levált ideghártyát . Ez a gáz aztán magától felszívódik, eltűnik a szemből. Nem így a szilikonolaj, amelyet akkor alkalmaznak, ha a retina rögzüléséhez több időre van szükség - ennek eltávolítása azonban újabb beavatkozást igényel. Az eljárások során többfajta eszköz bevetésére is sor kerülhet, a lézer és a fagyasztásos technika mellett szükségessé válhat a sebészi beavatkozás is, például akkor, ha az üvegtest is károsodott.
A látásélesség helyreállítására, a maradéktalan gyógyulásra akkor van a legnagyobb esély, ha a szakadás mögött az ideghártya leválása még nem kezdődött el. Ezért a beteg a tünetek jelentkezésekor mielőbb forduljon orvoshoz!
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
