Roska Botond az emberi látás visszaállításán dolgozik, kutatásai betegek millióit segíthetik hozzá egy jobb minőségű élethez. A szakember az élet valós problémáira nyújt innovatív megoldást a látás visszaállítását célzó, korszakalkotó génterápiás kísérleteivel - fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
A látás-visszaállítás úttörője
Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja, Roska Tamás (1940-2014) alapozta meg Magyarországon a neurális hálózatok kutatását, munkáját Széchenyi- és Bolyai-díjjal is elismerték.
Roska Botond a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját. Jelenleg a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora és a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban pedig Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért.
2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj "előszobájaként" is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Ebben az évben Magyar Szent István-rend kitüntetést is kapott. Roska Botond december 1-től a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora lesz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 250 éves Semmelweis Egyetemen 10. alkalommal adták át a Semmelweis Budapest Awardot, amelyet olyan, világszerte elismert eredményeket elérő tudósok kaphatnak meg, akiknek munkássága új utat mutat az élő természet megismeréséhez, és akik az emberiség javát szolgálják.
