A vizsgálat során a bal szem külső részén, a kötőhártya alatt, összetekeredett fonálra emlékeztető, áttűnő, tekergő mozgást végző képződményt találtam - ilyennel korábban, 30 éves szemészeti gyakorlatom során sohasem találkoztam, mondja Dr. Aczél Klára, szemészorvos.
Tanulmányaimból emlékeztem arra, hogy a trópusokon sok beteg vakságát okozza egy fonálféreg, ami a szem mélyebb részeibe is behatol, de fogalmam sem volt, hogy ilyen fertőzés mérsékelt égövön is előfordulhat, egy lakótelepi lakásban élő, városi embernél!
El kell távolítani! De hogyan?
Nem volt kétséges, hogy el kell távolítani, de hogyan? A szakrendelőben, műtői háttér és eszközök nélkül nem lehetett hozzáfogni. De szabad-e várni? Nem fog-e, ahogy jött, ugyanolyan gyorsan eltűnni? Hiszen a kötőhártya alól ismét elvándorolhat a szemhéj , a szemgödör szöveteibe, és soha nem találjuk meg. Telefonon kértem tanácsot idősebb kollégámtól, aki ugyan szintén nem látott még soha ilyen esetet, de azt tanácsolta, hogy ne halogassam a féreg eltávolítását. Emlékezett, hogy azt olvasta: az érzéstelenítő megbénítja a férget, így eltávolítható annak veszélye nélkül, hogy a beavatkozás során elszökjön.
Valóban így történt: átmentünk a beteggel a kórházi osztályra, ahol az éjszakás nővér segédletével sikeresen eltávolítottam a több mint 10 cm hosszú férget, miután az érzéstelenítő beadása után a mozgása teljesen megszűnt. Másnap reggel a beteg teljesen panaszmentes volt, a féreg viszont ismét vígan ficánkolt a kis gyógyszeres üvegben. Sorsát azonban nem kerülte el: az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai laboratóriumában, miután számos fényképet, sőt videofelvételt is készítettek róla, mikroszkópos vizsgálatnak vetették alá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A féreg neve: Dirofilaria repens
Az állatorvosok számára ez a féreg nem jelent különlegességet: Magyarországon a kutyák Dirofilaria-fertőzöttsége egyáltalán nem számít ritkaságnak. Emberből eltávolított féreggel azonban még nem találkoztak. Szerencsére ez a mérsékelt övön honos fonálféreg nem okoz olyan súlyos betegséget, mint trópusi rokona a Loa loa, mivel a féreg az emberi szervezetben nem szaporodik, így eltávolítása tejes gyógyulást eredményez.
De hogy került oda?
A fonálféreg terjesztői a szúnyogok. A kutyát megcsípő szúnyog vérszíváskor szívja magába a kutya vérében élő lárvákat, a mikrofilariákat, majd ezek a szúnyog testében fejlődnek tovább. A fertőzőképes lárvát a szúnyog ugyancsak vérszíváskor oltja be az ember bőrébe, ahol a bőr alatti kötőszövetben tovább fejlődik, közben a laza szövetekben vándorol. Vonzza a meleg, ezért a melegnek kitett testfelület felé vándorol; betegünknél valószínűleg az olvasólámpa melege vonzotta a szem kötőhártyája alá. A fertőzött szúnyog csípése feltehetőleg jóval korábban, még a nyári hónapokban történt, hiszen az eltávolított féreg már csaknem teljesen kifejlett, ivarérett példány volt.
Mi történik, ha nem távolítjuk el?
A bőr alatti szövetekben vándorló féreg idővel elpusztul, legfeljebb kis gyulladásos csomó marad a helyén, aminek az ember nem tulajdonít jelentőséget. Elképzelhető, hogy a Dirofilaria fertőzés emberben gyakoribb, mint gondoljuk: ha nem bukkan fel a szemben vagy egyéb érzékenyebb testtájon, könnyen észrevétlen maradhat. A fertőzöttség vérvizsgálattal általában nem mutatható ki, hiszen miután az emberben nem szaporodik, mikrofilariákat a vérben nem találunk. Gyógyszeres kezelésre a féreg eltávolítása után sincs szükség.
Hogyan előzhetjük meg a féregfertőzést?
Úgy látszik, manapság már nem kell a trópusokra utazni ahhoz, hogy különleges betegségeket szedjünk össze. A városokban is rengeteg a kutya, és a nagy nyári szúnyoginváziók során sosem tudhatjuk, hogy a csípés okozta kellemetlenségen túl még mit kapunk. A kutyatulajdonosok és az állatorvosok feladata a kutyák rendszeres féregtelenítése, másrészt a szúnyogirtás és a szúnyogriasztó szerek használata szükséges ahhoz, hogy ilyen kellemetlen eset minél ritkábban forduljon elő.
Ez is érdekelhet
Dr. Aczél Klára, szemész, jogi szakokleveles orvos
