A kötőhártya-gyulladás hátterében állhat bakteriális fertőzés, vírusfertőzés vagy allergia. Ezeknek a tünetei általában nagyon hasonlóak, ezért mindenképpen szakorvossal kell konzultálni a betegség megjelenésekor - bizonyos esetekben ugyanis nem elegendő a szem pihentetése, vagy az "egyszerű" szemcsepp, antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.
A leggyakoribb kórokozók
A bakteriális kötőhártya-gyulladások közé tartozik a meglehetősen gyakori akut gennyes kötőhártyahurut, melynek okozói rendszerint Staphylococcus, Streptococcus vagy Pneumococcus baktériumok. Ennek tünetei közé tartozik a szem viszketése, égő, csípő érzése - olyan, mintha valami bele ment volna a beteg szemébe. A dörzsöléstől azonban csak még rosszabb lesz a betegség. A szem ezek után folyamatosan könnyezik, érzékennyé válik a fényre, a szem környéke megduzzad és kipirosodik. Az egyébként fokozott nyáktermelődéshez gennysejtek is társulhatnak: a szemben sárgászöld váladék keletkezik. Kezelése antibiotikumokkal történik.
Az akut vírusos kötőhártya-gyulladások legjellegzetesebb tünete a kötőhártya kivörösödése, állandó vízszerű váladékozása. Általában először csak az egyik szemen jelenik meg, erről terjed át a másikra. A szemhéjak a fokozott nyáktermelődés miatt éjszaka könnyen összetapadhatnak. A vírusos kötőhártya-gyulladás hátterében a leggyakrabban valamilyen felső légúti megbetegedés, influenza áll, de az Adenovírusok is okozhatják.
Ilyenkor a szemen jelentkező tünetek mellett láz, levertség, fejfájás is jelentkezhet. A szem beödémásodhat, fényérzékennyé válhat. A betegség előrehaladottabb állapotában a szaruhártya felszínén apró, jellegzetes pontok jelenhetnek meg, melyek akár a látásban is zavarhatják a beteget. A Herpes simplex vírus okozta kötőhártya-gyulladás idején általában az ajkakon és a szem szélén is megjelennek a herpeszes hólyagok, a kötőhártyán pedig apró csomócskák alakulhatnak ki. Gyógyításánál a legfontosabb a bakteriális felülfertőzések elkerülése érdekében használandó antibiotikumos szemcsepp. Egyébként a vírusos kötőhártya-gyulladásnak nincs specifikus gyógyszere.
A Chlamydia-kórokozók miatt kialakuló kötőhártya-gyulladások közül a leggyakoribb az úgynevezett zárványos conjuctivitis (uszoda-conjuctivitis). A kötőhártya felületén csomócskák jelennek meg, a szem viszket és váladékozik, ám ez a váladék steril. A fertőzés nemi úton terjed, de rosszul karban tartott uszodák vizében is el lehet kapni - főleg azok veszélyeztetettek, akik úszószemüveg nélkül merülnek a vízbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Allergiás gyulladás
A leggyakoribbak az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladások. Ezek általában a tavasztól őszig terjedő időszakban jelentkeznek, amikor a levegő pollentartalma igen magas. A szemhéj alatti terület megduzzad, és a kötőszöveti lebenyek jellegzetes mintázatot mutatnak. Az elváltozás miatt minden pislogás alkalmával végigdörzsölődhet a szaruhártya felülete, így nagy fájdalommal járhat és akár szaruhártya-gyulladás is kialakulhat. Ezért nagyon fontos a betegség megfelelő és gyors kezelése! A szem emellett éghet, viszkethet és bőséges könnyezés is jellemző lehet. A növényi pollenek mellett kozmetikumok, gyógyszerek is okozhatnak allergiás tüneteket. Az allergiás kötőhártya-gyulladás legjobb ellenszere a megelőzés, de speciális szemcseppekkel, tablettákkal kezelhető a betegség.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
