Legtöbben talán akkor érzik úgy, hogy szúr és szárad a szemük, amikor túl sok időt töltenek képernyő előtt. Márpedig a közösségi oldalak felhasználói közül szinte mindenki el tudja mondani magáról, hogy olykor-olykor bizony ráfügg a telefonjára. Szinte észre sem vesszük, úgy repülnek az órák, miközben az érdekes videókat pörgetjük egymás után. A jelenség nem korfüggő, a fiatalokat és az idősebb korosztályt is be tudja szippantani a digitális világ. Fontos lenne “digitális detoxot” tartanunk, vagyis időt kellene adnunk nemcsak a szemünknek, de az agyunknak is arra, hogy pihenhessen, különben az alábbi tünetekkel fog jelezni a szervezet.
- idegentestérzés, mintha lenne valami a szemben
- szúró, égő fájdalom
- vörös szemek
- fényérzékenység
- homályos látás
- enyhe viszketés
- fokozott pislogás
- erős könnyezés (időnként éppen ez lehet a szemszárazság egyik jele)
- szemfáradtság, mintha nehéz lenne a szemhéjunk, le akarna csukódni
„Habár szemszárazság bárkinél kialakulhat – sőt az utóbbi években egyre több fiatalnál is megjelent a probléma –, bizonyos esetekben, élethelyzetekben nagyobb eséllyel jelenhet meg” – figyelmeztet dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Lássuk, melyek a leggyakoribb kockázati tényezők.
Ez is érdekelhet
- 50 év feletti életkor: az évek előrehaladtával csökken a könnytermelés és romlik a Meibom-mirigyek funkciója. A könnyfilm minősége már nem megfelelő, ezért hamar elpárolog a szemfelszínről a könnyfilm. A szemhéjak lazasága, a Meibom-mirigyek és kivezetőcsöveik elváltozásai is gyakran érintik az idősebb korosztályt. Ezek a problémák szintén a szemek szárazságához vezethetnek.
- Nőknél: a hormonális változások miatt már nem optimálisan működnek a Meibom-mirigyek, amelyek a könnyfilmet lezáró olajos réteg termeléséért felelősek.
- Környezeti hatások: nem mehetünk el amellett, hogy milyen körülmények között dolgozunk, élünk. Poros, koszos, huzatos helyen, vagy akár klímával felszerelt helyen dolgozóknál fokozottan fordulnak elő a fenti panaszok.
- Kontaktlencse-viselők: 50 százalékuk tapasztal szemszárazságra utaló tüneteket.
Mit tehetünk a szemszárazság ellen?
- alaposan tisztítsuk meg a szemhéjunkat mindennap
- számítógép, telefon használata közben iktassunk be szüneteket
- győződjünk meg arról, hogy a számítógép képernyője a szem magassága alatt van, így kevésbé párolog a könny
- fűtési szezonban használjunk párásítót, hogy megakadályozzuk a levegő kiszáradását
- ha kontaktlencsét viselünk, olykor helyettesítsük szemüveggel, hogy pihenhessen a szemünk, illetve használjunk tartósítószermentes műkönnyet
- igyunk minél több folyadékot, lehetőleg vizet, legalább 8-10 pohárral naponta
- aludjunk napi 7-8 órát
- táplálkozzunk változatosan és kiegyensúlyozottan, különös tekintettel az omega-3 zsírsavakra, antioxidánsokra
A száraz szem a legtöbb esetben a megfelelő összetételű tartósítószer-mentes műkönnyel, szemgéllel és megfelelő szemhéj-higiéniával jól kezelhető, a zavaró tünetek megszüntethetőek, csökkenthetőek. A műkönnyhasználat célja, hogy a szem felszínét nedvesítse, hidratálja, javítsa a könnyfilm minőségét, csakúgy, mint a testápoló teszi a kiszáradt bőrrel. „Ha ez az egyszerű megoldás nem hoz javulást, és a száraz szemes panaszok továbbra is fennállnak, akkor érdemes szemész szakorvos segítségét kérni” – tette hozzá dr. Cserháti Zoltán. „Súlyosabb esetekben szemhéjmelegítés, szemhéjmasszázs vagy akár könnypontdugók behelyezése jelenhet megoldást, hogy megakadályozzuk a könny elfolyását a szem felszínéről. Ezek és komplexebb terápiás megoldások (szájon át szedhető gyógyszerek, receptköteles szemcseppek, kenőcsök) segíthetnek azoknak, akik krónikus szemszárazsággal küzdenek.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
