Mitől függ, hogy látjuk a színeket?
A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép (az agy) csatlakozik.
A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja. A retinán apró érzékelők milliói helyezkednek el. A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz: a csapokat, amelyek a színlátásért, és a pálcikákat, melyek a szürkületi, a fekete-fehér látásunkért felelősek. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják.
A fényreceptorok közül a csapok szolgálják szemünkben a színlátást . Ezek a csapok három típusba sorolhatók, attól függően, hogy milyen hullámhosszú fényre reagálnak a legérzékenyebben: kék receptorok, zöld receptorok, és sárga receptorok. A kék receptorok a rövid hullámhosszra, a zöld a közepes hullámhosszra, a sárga pedig a hosszú hullámhosszra. A színlátásnak ezt a típusát trikromáziának nevezik.
Egyénenként eltérő, hogy a receptorok mennyire érzékenyek. Meglepő módon, az emberi retina 100 millió fotoreceptora közül csak ötmillió a csap, és ezeknek csupán 5 százaléka tartozik a kék receptorok közé. A fényreceptorok véletlenszerűen helyezkednek el a retinán.
Mi határozza meg a színlátásunkat?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A receptorok olyan pigmenteket tartalmaznak, melyek akkor aktiválódnak, mikor a sejtek elnyelik a fényt. A vörös színt például a sárga receptorok érzékelik, mivel hiányoznak az ideghártyából a vörös szín külön érzéksejtjei.
Mivel a receptorok válaszreakciója nemcsak a fény hullámhosszától , hanem annak intenzitásától is függ, legalább két receptor interakciója kell ahhoz, hogy az agy összehasonlíthassa a jeleket, így meghatározhassa a fény színét és intenzitását. Mivel - számítások szerint - a retina receptorai egyenként közel 100 különböző fényerősséget és -intenzitást képesek érzékelni, az egészséges emberek legalább egymillió színt tud megkülönböztetni egymástól.
Színlátásunkat alapvetően két képességünk határozza meg. A szín-identifikáció, azaz hogy, képesek vagyunk-e helyesen megnevezni a színek neveit és a színdiszkrimináció, azaz a különböző színek megkülönböztetésének képessége. A színtévesztők színlátása eltér az "átlagos" épszínlátókétól, amely az egyik - vagy akár több - csap típus normáltól eltérő érzékenységének következménye, ezért a színtévesztők szín-identifikációs és színdiszkriminációs képessége rosszabb.
Színtévesztő vagy színvak vagyok?
A rendellenes színlátás között tartják számon a színtévesztést és a színvakságot. A színtévesztésben szenvedőknél a normálisan három elemből álló színlátó rendszer egyik eleme hiányzik. A teljes színvakság a rendellenes színlátás legsúlyosabb formája, ilyen esetben a színek egyáltalán nem érzékelhetők. A teljes színvakok számára csak a világos és sötét átmenetek léteznek, hasonlóan a normál látásúak fekete-fehér fényképről kapott színérzetéhez - ez a rendellenesség azonban meglehetősen ritka. Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
