A farkasvakság, szürkületi vagy éjszakai vakság a látás funkcióinak csökkenésével járó állapot, ami speciális körülmények között jön létre. A beteg szürkületben, illetve félhomályban, de akár akkor is, ha a napsütésből belép egy elsötétített szobába, jóval gyengébben lát, mint erős fényben, mert a szem nem képes azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Ennek oka a szem ideghártyáján elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulása vagy hiánya.
A pálcikák pusztulásának két fő oka lehet: az A-vitamin hiánya, illetve a retinitis pigmentosa nevű veleszületett betegség. Emellett vannak olyan genetikai betegségek, szindrómák, melyek farkasvakságot is okoznak.
Ha hiányzik az A-vitamin
Az A-vitamin elengedhetetlenül szükséges a normális látáshoz, a szövetnövekedéshez, a csontfejlődéshez és a fertőzések elleni védelemhez egyaránt. Szerepet játszik a hámréteg épségének fenntartásában is. Ha a szervezetünkben nincs elegendő A-vitamin, csökken egy, a látásfunkciókban alapvető szerepet játszó fehérje, a purpurin termelődése, ez pedig a pálcikák pusztulásához vezethet.
Szerencsére, a fejlett országokban meglehetősen ritka az A-vitamin hiány, még azoknál is, akiknek a táplálkozása nem igazán kiegyensúlyozott. Ha valakinél mégis A-vitaminhiány alakul ki, annak hátterében általában valamilyen anyagcserezavart kell feltételeznünk. Mivel a zsíroldékony A-vitamin a bélrendszeren át szívódik fel, az emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén is fokozott a vitaminhiány kialakulásának veszélye. Hasonlóképpen: a krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamint előállítani a felvett előanyagokból. Az egyidejűleg fennálló cink- vagy vashiány pedig tovább fokozhatja az A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.
A vitaminhiányos farkasvakságra a rossz éjszakai látás mellett jellemző az étvágytalanság, a bőr és nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj és a körmök elveszítik rugalmasságukat, töredezővé válhatnak. Károsodik az immunrendszer is, és csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség.
Az A-vitaminhiány súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság, fényérzékenység, szaruhártya-lágyulás léphet fel. Előrehaladott formában a szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromláshoz, valamint teljes vakságot okozhat. A nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel. Gyermekkorban lassul a növekedés.
A vitaminhiány miatt kialakuló farkasvakságot egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani (bár a felismert betegséget is viszonylag könnyen le lehet győzni az A-vitamin raktárak "újratöltésével"). A megfelelő mennyiségű A-vitamin bevitel védelmet nyújt a farkasvakság ellen. Az A-vitamin legfontosabb természetes forrásai a vaj, a tojássárgája, a máj, a piros és sárga zöldségek és gyümölcsök - pl. paradicsom, sárgarépa, narancs, sütőtök. Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, a szervezetünk képes elraktározni azt - így túladagolható!
Betegségek, melyek farkasvakságot okozhatnak
A farkasvakságot okozó betegségek közül a legfontosabb a retinitis pigmentosa örökletes betegség , melynél először a sötétben látó pálcikák pusztulnak, majd beszűkül a látótér a csapok és a pálcikák pusztulása miatt. A betegség gyógyíthatatlan, de a megfelelő kezeléssel, illetve műtéttel csökkenthető a beteg állapotának romlása. A szakértők szerint a rendszeres A-vitamin pótlás is segíthet a látás romlásának lelassításában.
A többi farkasvakságot okozó, genetikai eredetű szembetegség ritka és a súlyosságuk is enyhébb, mint a retinitis pigmentosánál. Az állapot nem romlik, nem okoz vakságot és a betegek általában megtanulnak együtt élni ezzel.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!