Egy fontos beszélgetés
A szemészeti vizsgálat elengedhetetlen része az a bevezető beszélgetés, amelynek során a szemészorvos kikérdezi a pácienst az előzményekről, az állapotáról, a panaszairól. A kórelőzmény kiterjed a családi anamnézisre, hiszen több szembetegség (például a fénytörési hiba és a zöld hályog) örökletes, egyes családokban halmozottan fordul elő. A beteg általános egészségi állapotára, korábbi vagy fennálló betegségeire is rákérdezhet a szemorvos, hiszen nem egy betegségnek (így például a diabétesznek, a magas vérnyomásnak, bizonyos bőrbetegségeknek) van szemészeti vonatkozása is. Kikérdezik arról is, eddig volt-e valamilyen szemészeti problémája, szüksége volt-e valaha látáskorrekcióra, viselt-e szemüveget, kontaktlencsét, volt-e gyulladásos vagy egyéb szembetegsége. Mindezek után természetesen a jelen állapot felmérése következik: a beteg elmondja, milyen panaszokkal érkezett. Apróságnak tűnik, de fontos, hogy a szemészeti vizsgálat előtt el kell távolítani a sminket – a szemorvosnak a szemhéj és a szem körüli bőrterület kendőzetlen állapotát kell látnia. Készüljön rá, hogy a kontaktlencsét is ki kell venni, így tanácsos magánál tartani az ehhez szükséges készletet.
Milyen a látása?
Az utca túloldalán már nem látja a járókelők arcát? Messzire kell tartania a könyvet olvasáskor? Estére elfárad, ég a szeme? Ilyen és ehhez hasonló panaszok jelezhetik, hogy szemének valamilyen fénytörési hibája van, vagyis nagy valószínűséggel látáskorrekcióra, szemüvegre van szüksége. A látásélesség vizsgálata objektív és szubjektív módon történik – mind a két módszer fontos információkat nyújt a szakembernek. Az objektív szemvizsgálat a köztudatban ma "számítógépes szemvizsgálatként" ismert, mivel többnyire automata refraktométerrel történik. Ez a műszer megadja a páciens fénytörési hibájából származó dioptria adatokat, de természetesen nem veszi figyelembe az egyéb körülményeket, például az előzményeket, hogy milyen szemüveget vagy kontaktlencsét viselt eddig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért elmaradhatatlan az ún. szubjektív szemvizsgálat, amelynek során figyelembe veszik ugyan az objektív vizsgálat eredményét, de a páciens maga mondja meg a próbaolvasások során, milyen dioptriájú lencsével lát a legjobban. Ilyenkor egy próbakeretben különböző lencséket cserélve próbálhatják ki a látásélesség változásait, egy jól megvilágított falitábláról, vagy kivetített jeleket olvasva, először a jobb és bal szemet külön–külön, majd egyszerre mindkettőt használva. A látásvizsgálathoz a leginkább elterjedt a Kettesy-féle falitábla használata, amelyen több sorban egyre csökkenő méretű jelek illetve számok sorakoznak, ezeket kell a páciensnek egy meghatározott távolságból felismerni.
Szemben a szemésszel: a réslámpás vizsgálat
A szem rétegeinek alaposabb vizsgálatát a réslámpás vizsgálat teszi lehetővé. Ez a szemészeti műszer egyesíti egy nagy fényerejű, egy pontból kiinduló fényt kibocsátó, állítható réssel ellátott lámpa és egy akár ötvenszeres nagyításra képes mikroszkóp előnyeit. Lehetővé teszi a szemhéj, a könnycsatornák, a kötő- és szaruhártya, az elülső szemcsarnok, a szivárványhártya, pupilla és a szemlencse vizsgálatát, sőt, kiegészítő lencsékkel még mélyebb rétegek, a csarnokzug, az üvegtest és a szemfenék is tanulmányozható vele. A szem rétegeinek állapotát, átlátszóságát, egyéb jellemzőit vizsgálják vele, de pl. szemet ért sérülésnél, a szembe került idegen testek eltávolításához is nélkülözhetetlen.
Tágra nyílt szemek
A szemvizsgálat eredményessége érdekében gyakran szükségessé válik pupillatágító cseppek alkalmazása is. Ezek átmenetileg leállítják a szem fényre bekövetkező spontán reakcióját (a pupilla szűkebbé válását), így nő a szembe bejutó fény mennyisége és nagyobb területet lehet átlátni benne. A szemcseppek hatása 20-30 perc alatt alakul ki és számítani kell arra, hogy ennél jóval lassabban múlik el, a homályos látás és a fényérzékenység akár órákkal később is érezhető lesz. Ezért pupillatágítással együtt járó szemészeti vizsgálat után nem tanácsos gépkocsit vezetni, sőt, szerencsésebb, ha egy-egy idősebb páciens nem egyedül érkezik a vizsgálatra, hogy legyen, aki hazakíséri, ha esetleg szédülés, rosszullét fogná el. A fényérzékenység kellemetlenségét enyhítheti, ha a pupillatágítással járó vizsgálat után a beteg napszemüveget vesz fel. A kisgyermekek könnyen megijednek a szemcsepp beadásától és sírni kezdenek, vagyis félő, hogy a szemész nem tudja majd egy ilyen procedúra után megvizsgálni őket, ezért az ő számukra gyakran használnak egy előzetesen, még otthon beadható szemcseppet. Ennek azonban a hatása is hosszabb ideig tart, számítani kell rá, hogy akár napokig akadályozhatja a gyermeket.
Szemfenék vizsgálat
A szemészeti vizsgálaton nemcsak a látás, a szem állapota vizsgálható. Érzékeny, bonyolult látószervünk mintegy tükröt tart a páciens egészségi állapota elé: több más betegség kialakulása, folyamata nyomon követhető rajta keresztül. A szemfenék finom érhálózatának illetve az ideghártyának az állapota például fontos információkat adhat a magas vérnyomás vagy a diabétesz okozta érkárosodásokról, bizonyos idegrendszeri, agyi folyamatokról.
Az ideghártya vérkeringésének vizsgálata az ún. fluoreszcein angiográfiával történik : erős pupillatágítás után a szemfenékről speciális kamerával felvételt készítenek. Ezután vénás injekcióval fluoreszcein oldatot adnak be, ami a beadás után 10-13 másodperc múlva megjelenik a szemfenéki erekben. Ekkor 1-2 másodpercenként felvételeket készítenek, amelyeket elemezve jutnak fontos adatokhoz.
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
