Allergia: így születünk, vagy az anyukákon is múlik?

Allergia kapcsán leggyakrabban a parlagfüvet emlegetjük vagy a pázsitokat, arról viszont kevesebb szó esik, hogy az immunrendszer allergiára való hajlamáról nem csak az allergének tehetnej, hanem az is, amit szervezet a születéstől megtapasztal.

Allergiát megelőzni többféleképpen lehet. Egyrészt beszélhetünk elsődleges megelőzésről, amikor a betegség megjelenésének próbáljuk elejét venni, másrészt szó lehet szekunder, azaz másodlagos megelőzésről, amikor már a kialakult betegség tüneteit, és a súlyosabb allergiás megbetegedéseket akarjuk kiküszöbölni. A többség sajnos általában már csak ez utóbbival próbálkozik, pedig a kockázatokat felmérve akár a probléma kialakulásának is elejét lehet venni.

- Az allergiára való hajlam benne van a génekben, azaz maga a hajlam öröklődik. Azt szokták mondani, hogy ha a szülők egyike sem allergiás, akkor annak esélye, hogy a gyerekük érintett lesz a problémával, nagyjából csak 10-20 százalékos. Ha az egyik szülő már eleve érintett, akkor az esélyek 30-50 százalékosra nőnek, míg ha mindketten allergiával küzdenek, akkor a betegség megjelenésének esélye a gyereknél már 40-75, de akár 80 százalékra is emelkedhet - mondja szakértőnk dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus fül-orr-gégész főorvosa.

Hitek és tévhitek

Rengeteg olyan vizsgálatot végeztek eddig, ami arra irányult, hogy megnézzék, a várandósság időszaka alatt mi lehet hatással a gyerekek későbbiekben kialakuló allergiájára. Ezek azonban változó eredményt adtak. - Régebben úgy gondolták, jót tesz, ha a várandós anyuka diétázik, és kerüli az allergén ételeket, főleg akkor, ha a baba eleve a magasabb kockázati csoportba tartozik, mert például mindkét szülő allergiás. Allergénkerülő diétát vizsgálatok során is alkalmaztak, de nem igazolódott be, hogy ez csökkentené a kockázatot. Sőt egyes vélemények szerint kifejezetten káros, mert ilyen diétával a kismama sok fontos anyagot nem visz be szervezetébe. Az viszont egyértelműen igazolható, hogy a császármetszéssel születő babáknál nagyobb a kockázat, közülük sokkal többen lesznek allergiások. Ennek oka bizonyos vélemények szerint egyrészt az, hogy ők gyorsan a világra jönnek, így nincs elég idejük alkalmazkodni az új környezethez, ami hajlamosít az allergiára és a cukorbetegségre is. Másrészt pedig tovább fokozza a kockázatot - és erre már több bizonyíték is van -, hogy ezek az újszülöttek nem haladnak keresztül a szülőcsatornán, és így nem találkoznak az allergia megelőzésében kulcsszerepet játszó, az immunrendszert a megfelelő irányba terelő bifidus baktériumokkal. Ezek ugyanis ideális esetben már születéskor bekerülnek a kicsik bélrendszerébe, amire császármetszés esetén értelemszerűen nem kerülhet sor.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tejbe rejtve

Ismert a szoptatás allergiahajlamra gyakorolt hatása is. - Allergiás bőrgyulladás esetében például kimutatták, hogy a szoptatás segíti a probléma kialakulásának megelőzését , allergiás asztma esetében pedig igazolt, hogy az anyatejes táplálás 5-7 éves korukig védi a kicsiket a betegség ellen. Utána ez a védettség már elvész, azaz amikor a gyerek eléri a 14 éves kort, már pusztán a korábbi szoptatás ténye nem védi az allergiás asztma ellen. Kisgyerekkorban viszont egyértelmű az összefüggés - hangsúlyozza az allergológus. Beszámol arról is, hogy míg az anyatejes táplálás egyértelműen megelőző hatású, addig azt nem sikerült igazolniuk az orvosoknak, hogy az anya szoptatás alatti diétája hasznos lenne. Azaz a kismamáknak ebben az időszakban teljesen szükségtelen antigénkerülő diétát tartaniuk.

Érdekességként szakértőnk elmondja azt is, hogy a bifidobaktériumoknak van csecsemőkori típusuk, amely típus az anyatejes csecsemőkre jellemző. Amikor pedig a kutatók az allergiás és a nem allergiás babák bélflóráját vizsgálták, azt állapították meg, hogy a nem allergiás babák bélflórája megegyezik a csecsemőkorival, míg az allergiásoknak felnőttkori bélbaktériumaik voltak. Az anyatej jótékony hatását ez is igazolja.

Időzíteni tudni kell

Változott az álláspont az elmúlt időszakban azt illetően, hogy az allergiára nagyobb hajlammal rendelkező csecsemők anyatej melletti táplálását mikor érdemes elkezdeni. Régebben ugyanis azt mondták, hogy a magasabb kockázati csoportba tartozó babák mellétáplálását minél később kell elkezdeni, mert az csökkenti az allergia kialakulásának esélyét. Ez az elmélet viszont nem igazolódott be. Vizsgálták azt is, hogy mi az az ideális időpont, amíg kizárólag anyatejet kell kapniuk a babáknak: - Az allergia szempontjából - és persze sok egyéb más ok miatt - ma már azt mondjuk, hogy ez az időszak minimum 4 hónap. És ez nem csak a magas kockázati csoportba tartozó gyerekekre vonatkozik, hanem mindenkire. Ma már tehát ki lehet mondani, hogy a hozzátáplálás a 17. hét előtt mindenképp korai, a 26. hét után viszont már túl késő az allergiamegelőzés szempontjából. Ideális esetben az anyatej melletti hozzátáplálásnak a két időpont között kellene megkezdődnie - emeli ki a szakember. Elmondja azt is, hogy ebben az időszakban a glutén, azaz a gabonafélék bevezetése véd a lisztérzékenység és a cukorbetegség ellen is.

Kockázatok, mellékhatások

Mindig vita övezi a tápszerek használatát , illetve azt, hogy azok közül milyet választanak az anyukák. A döntés ugyanis a későbbi allergia megjelenési esélyei miatt is megfontolandó. - A fő különbség a hidrolizált tehéntej és a szója alapú tápszerek között van. Régebben egyértelműen ez utóbbiakat javasolták, mégpedig azért, mert a tehéntej allergizáló hatása már ismert volt. Viszont amikor a kismamák tömegével kezdtek szója alapú tápszereket használni, hirtelen háromszorosára ugrott a szójaallergiás babák száma - hangsúlyozza.

A későbbiekben az allergia megjelenésének esélyét leginkább talán az befolyásolja, hogy a kicsik immunrendszerét mennyire stimulálják mikrofertőzésekkel. Ez ugyanis komoly hatással van arra, hogy a szervezet védekezőrendszerének az a része, ami ez utóbbiak ellen véd, mennyire van egyensúlyban az allergiát okozó résszel. Tehát a kicsiket nem kell steril környezetben tartani. Ezt támasztja alá az is, hogy a farmeréletmódot folytató családoknál, valamint azoknál a szülőknél, aki háziállatot is tartanak, kevesebb az allergiás baba. Ez a védőhatás egészen másfél éves korig megmarad, utána viszont már nem érződik a különbség.

A cikk a Nők Lapja Egészség 2013. július-augusztusi számában jelent meg. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában !

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.