A nyár a szabadtéri programok, a nyaralások és a nagy kirándulások időszaka, azonban sokak kikapcsolódását tönkreteszik az ilyenkor intenzívebbé váló légúti allergiás panaszok. Több olyan növény is virágzik ebben az évszakban, amelyek pollenjei intenzív reakciókat váltanak ki az azokra érzékenyek szervezetéből. Ezek a szabad szemmel nem látható részecskék megtapadnak a nyálkahártyán, és védekező reakcióra késztetik a szervezetet. Hogy az milyen intenzitással jelentkezik, az egyénenként változó lehet, a leggyakoribb tünetek (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás) azonban a legtöbb allergiásnál visszatérő problémát okoznak. Egyes statisztikák szerint csak a parlagfűre több mint hárommillió ember allergiás Magyarországon, nem ez az egyetlen növény azonban, amely panaszokat okozhat ezekben a hónapokban.
A fák és a pázsitfűfélék is gondot okozhatnak
Habár néhány kerti virág is kiválthat allergiás tüneteket, a panaszok túlnyomó többségéért a réteket borító növények, illetve bizonyos fák virágai a felelősek. Az ott termelődött polleneket a szél messzire juttathatja, így még egy nagyváros kellős közepén is tüsszögésre ingerelheti az érzékenyebb szervezetűeket.
A nyár első heteiben még néhány fafajta is szórhatja a levegőbe az allergizáló polleneket. A kora nyári időszakba belecsúszhat a nyírfa virágzása, illetve a tölgyfa pollenjei is a levegőben vannak még ilyenkor. Utóbbiak viszonylag kevés pollent termelnek, viszont a hazai erdők jelentős hányadát alkotják a tölgyesek, így sokaknál válthatnak ki kellemetlen tüneteket. A szintén ilyenkor virágzó – egyébként pedig csodálatos illatáról ismert – akác is sokaknak allergizáló hatású lehet.
A nyári hónapokban a pázsitfűfélék jelentik a legnagyobb gondot az allergiával küzdők számára. Május elejétől egészen szeptemberig növeli a levegő pollenkoncentrációját a lándzsás útifű. Az Európa-szerte elterjedt zárvatermőt gyógynövényként is számontartják, az allergiások mindennapjait azonban jelentősen megkeseríti a nyári hónapokban. Július végéig virágzik a réti ecsetpázsit, az itthon is őshonos növényfajta ligetekben és magasabban fekvő területeken ugyancsak jól érzi magát. Párhuzamosan vele, ugyanebben az időszakban szórja pollenjeit a taréjos cincor.
Júliustól virágzik a fekete üröm, ami nem jó hír az érzékenyebb szervezetűeknek, a növény pollenjét ugyanis a legerősebb allergének között tartják számon. Ez a gyomnövény okozza a legtöbb allergiás megbetegedést a nagyjából vele egy időben virágzó parlagfű mellett. E két növény pokollá teheti az allergiától szenvedők számára a nyár második felét, a terhelés pedig az augusztusi hónapra tovább fokozódik. A klímaváltozás miatt ráadásul a növények virágzásának ideje is kitolódik, ami miatt évről évre hosszabb ideig fújják az orrukat az allergiások.
Már a pollenszezon előtt el kell kezdeni a kezelést
A légúti allergiát a leggyakrabban antihisztaminokkal, az orrnyálkahártya duzzanatát lohasztó dekongesztáns szerekkel vagy gyulladáscsökkentő hatású szteroidos orrcseppekkel, orrspray-kkel kezelik, a panaszt kísérő görcsök miatt pedig izomlazítókat is felírhat az orvos. Érdemes az allergia elleni kezelést már a várható pollenszezon kezdete előtt 1-2 héttel elkezdeni, így ugyanis hatékonyabban megelőzhetők az intenzívebb tünetek. A gyógyszertárakban vény nélkül kapható nyálkahártya-lohasztó dekongesztáns készítményeket csak rövidebb időszakokban, kúraszerűen szabad használni, a hosszabban fennálló tünetek enyhítésére az orvos receptre is felírhat bizonyos készítményeket. Fontos, hogy ezeket is csak az általa meghatározott dózisban és időtartamig használjuk. Tünetmentes időszakban immunterápiát is lehet alkalmazni, ezt azonban csak kórházban végezhetik el.
Az allergiásoknak fontos emellett rendszeresen figyelemmel kísérniük a pollenjelentéseket, a kritikus időszakban pedig érdemes napközben bent tartózkodni. Ilyenkor a ruháinkat is naponta cseréljük tisztára, mosás után pedig inkább beltérben teregessünk ki. A pollenkoncentráció jellemzően a hajnali, reggeli órákban a legmagasabb, ezért ezekben a napszakokban lehetőleg ne szellőztessünk. Nagyobb esőzéseket követően viszont a pollenek aránya csökken, a felfrissült levegő így az allergiával küzdők tüneteit is enyhíti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: