Élővilág a lakástextíliákban
Belegondolt már abba, hogy egyetlen szőnyeg, takaró vagy fejpárna parányi élőlények sokaságát rejti? Bizony, még a legtisztább, legtökéletesebben rendben tartott lakás sem steril: mikroszkopikus méretű lakótársak milliárdjaival osztjuk meg az otthonunkat. Nemcsak egysejtűek, baktériumok, egyéb kórokozók találhatók körülöttünk, hanem ízeltlábúak tömkelege is.
Ilyenek például a pókfélékkel közeli rokonságban álló háziporatkák , amelyek mindössze 0,3-0,5 milliméteresek, szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlanok. Gondot nem is maga az atka, hanem az annak ürülékében található fehérje okoz, ugyanis ez a leggyakrabban előforduló, súlyos reakciókat kiváltó allergének egyike. Mint a neve is mutatja, leginkább lakáson belül találkozhatunk vele, elsősorban az emberi hámsejtekben gazdag területeken, így például az ágyneműben, szőnyegekben.
Szárnyas és négylábú barátaink
A lakásban tartott házi kedvencek, kutyák, macskák, rágcsálók testnedveiben, nyálában, vizeletében lévő fehérje, a szőréből leváló kis darabok, illetve a lehámlott bőrlemezkék szintén kiválthatnak allergiás reakciót. A szőr és a hám kiszárad és elporlik, így az allergének a házipor részévé válnak, és felkavarodva bekerülhetnek a belélegzett levegőbe is. Nem árt az óvatosság a díszmadarak, sőt a baromfik esetében sem: egyrészt a toll maga is allergizál, másrészt kiváló búvóhelye és tápláléka a poratkáknak. A tollpárnak töltőanyaga, és a díszmadarak, papagájok, pintyek tolla is tartalmaz irritáló anyagot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gombariadó
A gombafélék spórái is aktív allergének. Ezek a belső terekben télen fordulnak elő nagyobb számban, különösen egyenetlen fűtésű helyiségekben a páralecsapódás miatt, nyirkos fürdőszobákban, pincékben, szobanövények földjében, de a régiségkereskedések régi könyvei, tárgyai is hordozhatják. Vigyázat, nemcsak a látható penészfoltok mellett van jelen: allergizáló hatása akkor is érvényesülhet, ha nincs észrevehető jele. Kültéri gombaspórák is okoznak allergizáló tüneteket. Ezek a talajlakó gombák legnagyobb számban augusztustól novemberig bocsátják ki spóráikat. Aratás idején a gabonaföldek környékén, ősszel erdők, gyümölcsösök területén, az avarban, a lehullott levelek és gyümölcsök felszínén, a lenyírt, nedves fűkupacok belsejében, barlangok közelében fordulnak elő a leggyakrabban.
Csípős, szúrós, allergizáló rovarok
Bizonyos rovarok csípése helyi jellegű vagy kiterjedtebb allergiás tüneteket okoz. Ilyen a szúnyog, a méh, a darázs, a hangya, a pók. Ezek csípései az arra érzékenyek számára nemcsak kellemetlenséget, hanem igen súlyos veszélyt is okozhatnak: ödéma, a légutak bedagadása és elzáródása, akár a teljes szervezetre kiterjedő anafilaxiás sokk is kialakulhat a hatásukra. Van olyan rovar is (például a csótány), amely nem a csípésével okoz allergiát, hanem a nyála, az ürüléke, vagy elpusztulása után a bomló teste tartalmaz olyan fehérjéket, amelyek allergizáló hatásúak.
Erdők-mezők üzenete
A virágzó növényekből a levegőbe jutó virágporok, pollenek egy része szintén allergén. A füvek és gyomok közül Magyarországon talán a leghírhedtebb a parlagfű, a fekete üröm és az angolperje, a fák közül pedig a mogyoró okoz leggyakrabban allergiát. Valamivel ritkábban vált ki allergiás tüneteket a rozs, a tarackbúza, a zab, az árpa, a kukorica, a lándzsás útifű , a csalán, a fák és a cserjék közül pedig az éger, a nyír, a nyárfa, a tölgy, a hárs, a fűz, a tiszafa, a platán, a szelídgesztenyefa, a kőris és a juhar. Ezek kellemetlen hatásaival főként a szabadban találkozunk, de az allergiára hajlamosak jól teszik, ha a lakáson belül is védekeznek a levegőben lévő pollenek hatásai ellen. Bármilyen furcsa, az arra érzékenyek esetében maga a napfény is allergizáló hatású.
Nem mindegy, mit eszik!
Táplálékaink alapvetően kétféleképpen válthatnak ki allergiás reakciót. Egyrészt maga az adott táplálék (például tej, szója, mogyoró, liszt stb.), a benne lévő fehérje vagy egyéb összetevő okozhat túlérzékenységi reakciót, másrészt egyre gyakoribb a keresztreakció jelensége is. Ez utóbbi esetben a virágpor-allergiákhoz valamilyen étellel, bizonyos gyümölcsökkel és zöldségekkel szembeni allergia is társul. Így fordulhat elő például, hogy valakinek sárgadinnye fogyasztása közben jön elő heves pollenallergiája, amelytől egyébként parlagfű virágzásakor szenved.
