A tisztaság fél egészség, de ebből nem következik, hogy kétszer akkora tisztaság kiadja a teljes egészséget - körülbelül így összegezhető az a mind hevesebb vita, ami manapság zajlik tudományos körökben. Világszerte szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy az allergia és az asztma gyakrabban jelentkezik olyan gyerekeknél, akiket túlságosan óvnak minden lehetséges fertőzéstől, és részben ezért nem engedik bölcsődébe, óvodába sem, ráadásul testvérük sincs, aki "ellátná" őket legalább néha az immunrendszert edző vírusokkal és baktériumokkal. Ennek a vitának egyik fontos mozzanata a lakásban élő háziállatok "rehabilitálása" a családtagok allergiájában való bűnösség vádja alól. Mindebből persze korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, a tekintélyes The Washington Post is azt ajánlja olvasóinak, hogy egyelőre ne változtassanak a kialakult higiéniás szokásaikon, mindenesetre nem szükséges a mostaninál több fertőtlenítő szert szétlocsolnia lakásban.
A háziállatoktól pedig nem kell félni
A világszerte terjesztett tekintélyes orvosi hetilap, a JAMA nagy visszhangot kiváltó beszámolót közölt nemrégiben a detroiti Henry Ford kórház kutatásairól. Ebben az intézetben 474 újszülött egészségi állapotát figyelték hét éven keresztül, és azt találták, hogy azok a gyerekek, akik életük első éveiben a lakásban tartott kutyákkal vagy macskákkal nevelkedtek, 75%-kal kisebb arányban voltak érzékenyek a leggyakoribb allergénekre. A The Lancet című szaklap egy másik amerikai vizsgálatról számol be, amelyben asztmás szülők gyermekein tanulmányozták, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szülők betegségének öröklődése és a háziállatok tartása között. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei, elsősorban édesanyjuk asztmás volt, és nem tartottak háziállatot a lakásban, ötéves korukban nagyobb arányban szenvedtek allergiától, illetve asztmától, mint a macskát vagy kutyát tartó családok gyermekei. Érdekes módon ez a különbség a gyerekek között ötéves kor után lényegesen csökkent, majd meg is szűnt.
A New England Journal of Medicine arról írt, hogy Ausztria, Németország és Svájc vidéki településein 812 gyermek ágyából vettek pormintát és mérték meg az ebben található endotoxin mennyiségét. Ez az anyag egyes feltételezések szerint a baktériumok külső felületén termelődik, és azért fontos, mert stimulálja az immunrendszert, ezáltal pedig csökkenti az allergiás reakciók kialakulásának valószínűségét. A falusi gyerekek matracainak elemzése azzal az eredménnyel járt, hogy amelyikben a legkevesebb endotoxint találták, vagyis igen tisztán tartották a gondos anyukák, ott lényegesen nagyobb arányban mutattak a gyerekek szénanátha, asztma és egyéb allergiás reakciókat.
A Thorax című orvosi szaklap októberi száma 18 ezer felnőtt vizsgálatáról számol be. Harminchat országban, többek között az Egyesült Államokban, Ausztráliában és jó néhány európai országban folytak a felmérések, amelyek során a gyermekkori környezetet, a testvérek számát tudakolták a résztvevőktől, továbbá vérmintákat vettek tőlük, amelyből megállapították, hogy milyen antianyag, milyen mennyiségben található a szervezetükben. Kiderült, hogy az egykék és az óvodába, bölcsődébe nem járó személyek felnőttként nagyobb arányban szenvedtek allergiától, több volt közöttük az asztmás. Igaz, hogy azok, akiknek kettőnél több testvérük volt és nagyon korán kerültek bölcsődébe, kevésbé voltak ellenállók az allergiával szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha edzetlen az immunrendszer
A szaporodó tudományos tanulmányok azt jelzik, hogy mind több kutató keresi a világszerte járványszerűen terjedő allergia és asztma okát vagy egyik kiváltóját immunrendszerünk edzetlenségében. Ennek a megközelítésnek az a kiindulópontja, hogy ha idejében, azaz a korai években találkozik a gyerek a különböző allergiát kiváltó anyagokkal, pl. az állatok szőrével, akkor megfelelően edzett lesz, illetve toleránssá válik az immunrendszere és a későbbiekben nem vált ki belőle ugyanez az anyag vészreakciót.
Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedben megkétszereződött az asztmás gyerekek száma, ezért kiemelt kutatási programok foglalkoznak ennek az aggasztó népegészségügyi jelenségnek a feltárásával. A felhalmozott adatok alapján egyes kutatók a higiéniával kapcsolatos eddigi álláspont felülvizsgálatát javasolják. Az elmúlt száz évben ugyanis valóban óriási eredményeket értek el a közegészségügyi előírások megszigorításával, a személyes higiéne javításával, különösen a fejlett országokban. A tiszta ivóvíz és a fertőzésmentes élelmiszer vitathatatlanul az egészséges társadalom egyik alapfeltétele, a tuberkolózist és a többi súlyos fertőző betegséget nem lehetett volna legyőzni enélkül.
Az elmúlt évtizedekben azonban a fertőzésforrások megmaradt - és minden jel szerint létfontosságú - utolsó tíz százaléka ellen már szinte megszállott támadás folyik, amelyet nagyrészt a kozmetikai és háztartásvegyipar szponzorál. Feltehetően a ló másik oldalát jelenti a legfejlettebb országokban szinte természetesnek számító heti többszöri vagy mindennapos hajmosás, a bőr védekező mechanizmusát megzavaró napi többszöri zuhanyzás, fürdés, az egészséges emberek által használt fertőtlenítő szappan, testápoló.
Hiányzó baktériumok
Finnországban nemrégiben elvégeztek egy érdekes kísérletet olyan hasznos baktériumokkal, amelyek a huszadik századot megelőzően még bizonyítottan az ember bélflórájának részét képezték. Laboratóriumi körülmények között szaporították a baktériumot - amely napjainkra, nem tudni miért, kiveszett az emberekből - majd terhes nők, illetve újszülöttek szervezetébe juttatták. Azt találták, hogy a gyerekek később az átlagosnál sokkal kisebb arányban betegedtek meg ekcémában, allergiában és asztmában.
Természetesen számos ellenzője is van annak az elméletnek, amely a modern társadalmak higiéniáját teszi felelőssé az allergiás és asztmás betegségek terjedéséért. Az ellentábor elsősorban azzal érvel, hogy - még, ha az összefüggés igaz is, hogy a kevésbé tiszta környezet valamelyest védelmet nyújtana az asztma ellen - a fertőző betegségek újbóli terjedése mindenképpen túl nagy ár lenne ezért a bizonytalan eredményért. Más szakértőknek nem az elmélet, sokkal inkább azok bizonyítékai ellen vannak kifogásaik. Ez utóbbi fenntartás a jövőben változhat, hiszen az Egyesült Államokban és több más fejlett országban az eddiginél összehangoltabb és mélyebb elemzések készülnek ebben a témakörben.
A génkutatók is gőzerővel keresik az allergia elleni immunitást meghatározó gént, még inkább géneket. A táplálkozás és az immunrendszer kapcsolatáról is mind több kutatási eredmény halmozódik föl. Például már csaknem bizonyosnak tekinthető, hogy az élelmiszerekben mind nagyobb arányban található mesterséges vegyületek, tartósítószerek, adalékok rongálják ellenálló-képességünket. Mivel különösen a kisgyerekeket tartják manapság steril körülmények között, a minél hosszabb ideig tartó szoptatás szerepét is kutatják és hangsúlyozzák a kutatók.
Ami az általános higiéniát illeti, a kézmosás és a lakás tisztántartása továbbra is fontos feladat, de nem kell feltétlenül ragaszkodni a minden baktérium kiirtását ígérő termékekhez. Annál kevésbé, mivel a bennünket körülvevő, sőt bennünk élő bacilusok, vírusok és gombák millióit szerencsére nem is lehet teljesen kiirtani. Ez amúgy mellékesen az ember halálát is jelentené.
