A zihálás, a köhögés és a légszomj jól ismert tünetek az asztmás betegek számára. Előfordulhat azonban, hogy a hasonló tünetekkel küzdő emberek azt hiszik: akut hörghurutban szenvednek, pedig valójában asztmájuk van. Hogy mi a különbség a két légúti betegség között, erről Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyászát az Orvosi Hírközpont kérdezte.
Kezelés szempontjából sem mindegy
Az akut hörghurut a hörgők heveny gyulladásos megbetegedése, mely gyakran együtt jár a légcső gyulladásával is. A betegséget többségében vírusos, ritkábban bakteriális fertőzés okozza. Különösen gyakori a megfázás és influenza okozta megbetegedés előfordulása, melyből általában néhány nap alatt kilábalhatunk. Az asztma egy krónikus állapot, amely a légutak gyulladásával és a hörgők rohamokban jelentkező szűkületével jár. Kialakulásában a genetikai faktorok mellett az allergia, a környezeti tényezők, a légúti fertőzések és irritánsok együttesen szerepet játszanak – magyarázza a szakember.
Akut hörghurut esetén a gyulladás hatására a nyálkahártya fokozottan termel váladékot, ami a hurutos köhögés kialakulásához vezet. Emellett szegycsonttáji, köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom, zihálás és felsőlégúti tünetek, fejfájás, orrdugulás, orrfolyás és torokfájás is kialakulhat. Bár az asztma kezdeti tünetei is hasonlíthatnak a megfázás tüneteihez, a súlyosabb stádiumot azonban már asztmás rohamok jelzik. Amennyiben valakinél asztma áll fenn, a hörgők krónikus gyulladása miatt beszűkülnek a légutak, ami légszomjat, szűnni nem akaró köhögést és zihálást okoz. A tüneteket számtalan tényező válthatja ki, így allergének, dohányfüst, megerőltető testmozgás, a hideg levegő vagy vírusok is.
Az akut bronchitis kezelése legtöbbször specifikus gyógyszert sem igényel: a pihenés és bőséges folyadékfogyasztás, vitaminpótlás, váladékoldó általában elegendő a teljes gyógyuláshoz. Az akut hörghuruttal ellentétben az asztmát jelenleg nem tudjuk meggyógyítani – mondja a szakember. Ennél a légúti betegségnél a krónikus tünetek csökkentésére és a rohamok megelőzésére szolgáló, fenntartó terápiára, valamint rohamoldó terápiára is szüksége lesz az érintetteknek, hogy kordában tarthassák betegségüket, életminőségük is javuljon, ideális esetben pedig akár tünetmentessé váljanak.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
