Az asztmakontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a betegségéről, ismeri a tüneteit és a kiváltó okait:
- megelőzheti az asztmával járó nehézlégzés és köhögési rohamok kialakulását;
- jobban alszik;
- betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről;
- panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat;
- asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása miatt lehet szükség).
Ahhoz pedig, hogy az asztma ne befolyásolja az életminőségünket, három dolgot lényeges ismerni és megvalósítani.
Az asztmás roham kezdeti jelei
Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve az erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert az egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mik a triggerek?
A triggerek, vagyis az asztmás tüneteket súlyosbító, akár rohamot is előidéző tényezők egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban a következőkre figyeljünk: a dohányfüst mellett a légszennyezettség, az időjárás változásai (a szeles, párás idő) mellett a pollenek, a háziállatok szőre, a penész vagy poratka, sőt akár az erős érzelmek, a stressz is rohamot idézhet elő, vagy hatására rosszabbodhat a betegek állapota. Légúti megbetegedések asztmásoknál gyakran elhúzódóbban zajlanak, és fokozzák az asztma tüneteit.
Asztma akcióterv
Jól beállított kezelés mellett is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor az asztmás tünetek rosszabbodását, vagy roham kezdeti jeleit észleljük. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kéznél legyen az asztma akcióterv, amelyben az ilyen esetekre összeállított teendők pontos listáját megtalálhatjuk. Ha ezeket észleljük, alkalmazzuk az asztma akciótervben olvasható, kezelőorvosunkkal előzetesen egyeztetett teendőket, a szükséges gyógyszereket. Ha emellett is vannak panaszok, soron kívüli szakorvosi kontroll szükséges.
A jól beállított kezeléshez félévente kontroll szükséges
Ez is érdekelhet
A szükség szerinti beavatkozások mellett ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, a betegek állapota stabil, életminőségük jó legyen, fontos szerepe van az úgynevezett fenntartó kezelésnek, amelyet a kontroll eléréséig szükséges módosítani, beállítani. Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ismét fellángolnak a tünetek. Nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ez ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontrollvizsgálaton, amely az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektív eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor lehetőség van módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.
