Virágba borult mandulafák, levelek nélkül virágzó japán birs, a beindult mogyoró, éger és kőris mind azt jelzi: az idei allergiaszezon hetekkel korábban ugyan, de elkezdődött Baranyában. Ezt a folyamatot jelzik az ÁNTSZ pollenfigyelő szolgálata által kihelyezett csapdák is, amelyekben egyre nagyobb számban esnek fogságba a túlérzékenységet okozó pollenek. Ha a következő hetek időjárásában nem következik be radikális változás (tartósabb lehűlés), a platánok virágzása is jóval előbb várható, ami együtt járhat az allergiaszezon robbanásszerű megjelenésével.
A természet korai ébredésének tehát az allergiások örülnek a legkevésbé, akik száma a megyében évről évre növekszik. Ezt mutatják a tavalyi adatok. Volt olyan időszak, amikor három héten belül több mint 180 új beteg kényszerült tünetei miatt orvosi segítséget kérni.
Mint azt dr. Somos Zsuzsanna szakorvos elmondta: a korábbi évekhez képest idén sem számolnak a betegség visszaszorulásával, hiszen a prevenció hatékonysága továbbra sem elégséges.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság fele érintett az allergia valamilyen típusával, és e tekintetben az sem ad okot derűlátásra, hogy a kórkép egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ezért lenne fontos az úgynevezett primér prevenció, ami a túlérzékennyé válás megelőzésének egyik fontos eszköze lehet.
A betegség korai kialakulásának egyik megelőző módszere az első élethónapokban a kizárólagos anyatejes táplálás. Azaz: az amúgy is magas rizikójú csecsemő az anyatejen kívül ne kapjon más táplálékot. Számára magas kockázatot jelenthet például a szülők érintettsége, ami öröklődhet. Ezzel kapcsolatban a WHO felmérések jól mutatják, hogy például két asztmás, illetve allergiás szülő gyermeke mintegy 70 százalékos eséllyel szintén asztmás vagy túlérzékeny lesz.
Ezt a fajta korai, a táplálkozással összefüggő prevenciót azonban fél-egy éves korig lehet csak tartani, hiszen az ilyen típusú étkeztetésnek később már nincs befolyása a gyermek további allergiás történéseire.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság betegtájékoztatója szerint nem szabad a kezdeti tünetekre rálegyinteni. Abban az esetben, ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, banális megfázásnak induló tünetek két hét alatt sem múlnak el, érdemes fül-orr-gégész szakemberhez fordulni. Ilyenkor már nagy a valószínűsége annak, hogy a náthának vélt kórképet valamilyen allergén okozza. A jelentkezést követően az orvos kikérdezi a pácienst, és ha a panaszok eredete valóban allergiára utal, a szakrendelőben elvégzik a bőrtesztet.
A korai panaszokra azért is figyelni kell, mert az allergia magától nem múlik el, sőt minden évben makacsabb tünetekkel tér vissza. A kezeletlen betegségből pedig könnyen alakulhat ki asztma.
A baranyai szakemberek úgy vélik: a pollenek megérkezésével már most élénkül a "ricsaj" az allergia körül, ám a valóban hatékony prevenció évről évre elmarad. Ennek oka, hogy még mindig nem elégséges a lakossági felvilágosítás - melyet nem pótol a sajtókommunikáció -, hiszen a megelőzés körüli felhajtás csakis a parlagfűre korlátozódik. (A túlérzékenységet okozhatja étel, kozmetikum, atka, gomba, háztartási vegyszerek és persze a virágporok.) Emellett az egészségügy pozitív hatását gyengíti még, hogy az elfogadott kezelési irányelveket egyre több orvos már ismeri ugyan, ám alig negyedük alkalmazza a gyakorlatban is.