A hörgőrák a tüdőrák formája, amely a légcsövekből indul ki. Ez esetben tehát úgynevezett centrális tüdőrákról van szó, nem olyan kissejtes tüdőrákról, amely a gázcserét végző tüdőhólyagocskákból indul ki. Külföldi adatok szerint a daganatos betegségek 10-15 százaléka valamilyen tüdőrák. Ennek 45-50 százaléka olyan nem kissejtes tüdődaganat, amilyen a hörgőrák is. Ismert az is, hogy a dohányosok körülbelül 15-20 százaléka lesz tüdőrákos, illetve tudjuk, hogy a tüdőrákosok 85-90 százaléka dohányos. Ez azt jelenti, hogy ritka betegségről lenne szó - ha az emberek nem dohányoznának.
A hörgőrák rizikóját fokozza, hogy a tüdőben minden belélegzett szennyeződés lerakodik, döntően a hörgőkben. A rák kialakulásának legvalószínűbb oka, hogy a hörgőkbe kerülő szennyeződésben sok rákkeltő anyag is megtalálható. A dohányfüsttel rengeteg ilyen vegyület kerül a hörgőkbe, a kátrány is ott rakódik le, így ez a káros szenvedély a hörgőrák komoly rizikófaktora. A dohányosok a rákkeltő anyagokat töményen szívják be a hörgőkbe, míg a levegőben inkább már felhígultan vannak jelen ilyen vegyületek.
Mivel a hörgőrák a hörgőben egyre jobban nő, reflexesen köhögést okoz. Emiatt a leggyakoribb tünet a köhögés, amelyhez idővel vérköpés is társul. A panaszokat a többség sajnos csak ezen a ponton veszi komolyan, sokan nem foglalkoznak azzal, hogy jó ideje rendszeresen köhécselnek, gyengébbnek érik magukat és csökken a terhelhetőségük.
A hörgőrák elsődleges kezelési módja a műtét, amely a tumor eltávolítását jelenti, illetve a sugárterápia. A sugárkezelést általában 5 héten keresztül adják, a hétvégéket leszámítva naponta. Így a kis dózisok hatása összeadódik, a mellékhatások viszont nem feltétlen fokozódnak. Korszerű sugárterápiával a betegek életét megbízhatóan meg tudják hosszabbítani. Rengeteg célzott biológiai terápia is van, amelynek alkalmazhatóságáról a daganat szövettana alapján döntenek. Ha van mód műtéti kezelésre, akkor gyógyszerelést csak a beavatkozás után alkalmaznak, viszont ha a betegek már nem operálhatóak, mert áttétesek, akkor a terápiákat önmagukban adják. Ilyenkor jellemzően csak az élet meghosszabbításáról lehet szó, a tényleges gyógyulás ritka.
A korán felfedezett, műthető hörgőrákoknál a gyógyulás teljes is lehet: egy időben észlelt 1-es stádiumú tüdőráknál ennek esélye a 70-80 százalékot is elérheti, míg a 3-as stádiumúnál a szám 20 százalék alatti.
A hörgőrák korai felismerését a tüdőszűrés segíti, bár ennek módszeréről egyre nagyobbak a viták. Ennek oka, hogy a mellkasröntgen csak körülbelül 1 centiméteres daganatot tud biztonsággal kimutatni, ennél a méretnél viszont már kisebb áttétek is vannak. Emiatt az Egyesült Államokban röntgennel már nem végeznek tüdőszűrést, helyette a rizikócsoportnak (a dohányosoknak) évente felajánlják a CT-s szűrést, amely ugyanis már 2 milliméteres elváltozást is kimutat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A hörgőrákról alapos cikket olvashatnak Betegségek A-Z rovatunkban !
