Légzőszervi megbetegedések

Becslések szerint 300 millió ember él asztmával, minden nemzet és minden életkor képviselteti magát. Hosszadalmas krónikus betegség, így az egyes országok egészségügyi kasszáját jócskán megterheli, ami visszahat a betegszámra és az esetek súlyosságára.

A gyermekkori asztmára jellemző a tünetek időnkénti, rohamszerű megjelenése, amely heveny formájában ijesztő tünetekkel jár. Pánikba esni azonban nem szabad: segíteni akkor tudunk a legtöbbet, ha a nyugalmunkat megőrizzük.

Néha elég kitárni az ablakot, egy mélyet szippantani a friss levegőbe, s máris felüdülünk. Ha minden megfelelően működik, észrevétlenül, csöndben lélegzünk, mintha mi sem történne. Közben az életet adó oxigént szívjuk be. Hova is?

Annak van igaza, aki arra tippel, hogy az asztma sem valami újkori nyavalya. A légszomjról szóló első írásos emlékként az egyiptomi Ebers-papíruszt tartják nyilván, amely i.sz. előtt 1568-ban készült.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganat miatti halálok, újra jelen van a tébécé és nő az egyéb tüdőbetegségekben szenvedők száma is. A tüdőszűrési fegyelem azonban egyre rosszabb, pedig érdemes évente egyszer elmenni tüdőszűrésre!

Egy gombóccá gyűrt zsebkendőivel sétáló élénkpiros orrú, könnyes szemű, dagadt arcú ember láttán a leggyakoribb reakció az, hogy a munkatársai, barátai elhúzódnak a közeléből, esetleg tapintatosan felszólítják: szórja otthon a bacilusokat.

Már javában tart az ősz, sőt, mindjárt itt a tél, a pollenallergiások végre fellélegezhetnek... Ám ezekben a hónapokban sem maradunk allergia nélkül. Ez az időszak ugyanis az egyik legerőteljesebb a poratka allergiások számára.

Az őszi és téli időszak rendkívül kedvez annak a betegségnek, amit közönséges megfázásnak vagy náthának szoktunk nevezni. A megfázás a mérsékelt égöv leggyakoribb betegsége. A fejlett országokban a felnőttek általában évente 2-6 alkalommal betegszik meg.

Hyposensibilisatio. Bonyolultnak tűnő kifejezés, mely az allergiás reakciókat akár hosszú távon is megfékezni képes kezelést takar. A pollenszezon végének közeledtével szívesen elfelejtenénk az allergiát, de a téli időszak a legalkalmasabb e kezelésekre.

A szaporodáshoz biztosra kell menni - vallja a természet -, és irdatlan mennyiségben gyártja a megtermékenyítéshez szükséges polleneket. És mit tehet az ember? Neki is biztosra kell mennie. A hálószoba nyugalma nem múlhat virágporszemnyi apróságokon.

Az utóbbi két évtizedben megtízszereződött az asztmás betegek száma hazánkban. Gyermekek, fiatal felnőttek és idősek egyaránt érintettek e betegségben, amelyet ma még gyógyítani nem, csak kezelni tud az orvostudomány, de a tünetei visszaszoríthatók.

Izraeli kutatók olyan anyagot találtak a citrusfélék olajában, amely megköti a szennyezett levegő egyik legveszélyesebb összetevőjét, az ózont. A gáz irritálja a légutak nyálkahártyáját, és az asztmára jellemző gyulladást hoz létre.

Megfázásos rekedtség, hangszál-gyulladás vagy valami más? Lehet-e segíteni a folyamatos rekedtségen és hogyan?

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) tapasztalatai szerint fontosnak tartja, hogy a betegek és hozzátartozóik egyetlen jól áttekinthető lapon rögzíthessék a számukra felírt gyógyszerek szedésére vonatkozó legfontosabb adatokat.

A jó illat önmagában nem jelent tisztaságot, sem egészséges levegőt. Felmerült, hogy érzékeinket becsapva, több tisztaság érzetét keltő vegyszer súlyos egészségkárosodást okozhat.

Bizonyára sokan hallották a hallókészülékkel rendelkező családtagoktól vagy ismerősöktől azt a panaszt, hogy a készülék "minden zajt felerősít". Ezen alapvető probléma mérséklésére vagy kiküszöbölésére a digitális hallókészülékek nagy többsége alkalmas.

Egyre kevesebben rendelkeznek jó hallással. Az időseknél a szervezet elhasználódásának része a gyengülő hallás, a fiatalok pedig csaknem módszeresen rontják el hallószervüket. Nem nehéz kitalálni, mivel.

A hideg, fagyos idő beálltával a légutak fokozottan érzékennyé válhatnak az őszi-téli időjárás viszontagságaira. A külvilág felé a torok képezi az összekötő kapcsot az alsólégutak (légcső, tüdő) irányában.

Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel tizede asztmás.

E megbetegedések krónikusak, a betegek egy részénél egész életüket elkísérik, sokszor romlanak, súlyosbodnak asztmává, a szerencsésebbeknél sok éves fennállás után lassan elmúlhatnak.

A fülzúgás (tinnitus), mint akusztikus stimuláció nélküli hanghatás, rendszeresen visszatérő kérdése a fül-orr-gégészetnek, mert a probléma nem minden esetben kezelhető hagyományos orvosi beavatkozásokkal. Közös gondja orvosnak, betegnek egyaránt.

Több mint 150 millió asztmás él a Földön, 10 évenként 50%-kal több az asztmás gyerek. Az asztma gyakoribb a városlakók körében, mint a vidékieknél, aluldiagnosztizált és alulkezelt, költségei magasabbak, mint a TBC és AIDS költsége.