Mire jó az egészségbiztosítás?
Egyre többen fordulnak magánklinikákhoz, vagy járnak magánorvosi szakrendelésekre. Nem véletlenül: az állami ellátásra egyre inkább jellemző hosszú várólistákkal ellentétben itt rugalmasan lehet időpontot foglalni, és akár pár napon belül fogadják a pácienseket.
Az egészségbiztosítás egyik előnye, hogy egy adott havi összegért cserébe a biztosító gondoskodik arról, hogy egy vele szerződött intézményben (országosan akár több száz egészségügyi ellátóhely vagy magánklinika közül) ellássák a biztosított ügyfelet. Legtöbbször akkor segít a biztosító, ha lebetegedünk, vagy netán baleset ér minket. A biztosítással ekkor elérhetővé válnak a járóbeteg-szakrendelések, illetve a labor- és diagnosztikai vizsgálatokat (CT, MR, UH stb.) is fedezi a biztosítás.
Rengeteg szolgáltató és csomag van a piacon, amik közül kiválaszthatjuk az igényeinknek és a pénztárcánknak legmegfelelőbbet. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb díjhoz több és komplexebb szolgáltatások – szűrővizsgálatok, műtéti beavatkozások, rehabilitációs kezelések – tartoznak. Konkrét összegekről általában csak akkor tudunk beszélni, ha elkészült az érdeklődő egészségi nyilatkozata, kockázatelbírálása. A biztosítási díj meghatározásánál ugyanis figyelembe veszik többek között az ügyfél korát, munkáját, kórtörténetét.
Mire jó az egészségpénztár?
Bár a közbeszédben gyakran összemosódik a két szolgáltatás, az egészségbiztosítás és az egészségpénztár nem ugyanazt takarja. Utóbbi lényegében egy számlát jelent: a rajta lévő összeget pedig elsősorban egészségügyi kiadásokra fordíthatjuk. Ebben benne lehetnek a magánellátások, de vitaminok, csecsemőápolási termékek, speciális (például gluténmentes) élelmiszerek vagy egyéb gyógyászati segédeszközök is. A tagsággal legtöbb esetben egy kártya is jár, amellyel fizethetünk például magánklinikákon vagy patikákban, melyek az adott pénztárral szerződéseben állnak. Ha nem jár kártya, vagy nem igénylünk, akkor a szolgáltatás vagy termék számláját kell benyújtani az egészségpénztárnál utólagos elszámolásra.
Az egészségpénztári tagság egyik nagy előnye, hogy az egyéni tagdíjbefizetések után évi 20%-os személyi jövedelemadó visszatérítésre jogosultak az ügyfelek. Ez növelhető is (például 24 hónapos lekötéssel), de maximum évi 150 ezer forintot jelenthet. Ráadásul úgynevezett önsegélyező lehetőségeket is igénybe lehet venni, például gyermekvállalás vagy lakáscélú jelzáloghitel törlesztés esetében. Utóbbiak viszont csak a 180 napnál régebbi befizetésekből igényelhetők. Több egészségpénztári szolgáltató közül választhatunk, és azt is mi döntjük el, hogy havonta mekkora összeget teszünk a számlánkra: ettől függ a számlavezetés, illetve a befizetések díja. Ha van plasztikkártyánk, akkor annak a költségével is számolnunk kell. Fontos, hogy a munkáltató is befizethet az egészségpénztári számlánkra.
Miért éri meg a kettő együtt?
Bár a két szolgáltatás sok mindenben különbözik, a legtöbben általában ugyanazzal a céllal ruháznak be egyikbe vagy a másikba: hogy gondoskodjanak önmagukról. A tudatos öngondoskodás része ugyanis nemcsak az, hogy odafigyelünk az étkezésünkre és rendszeresen mozgunk, hanem az is, hogy az esetleges problémákra előre felkészülünk. Ha biztosra akarunk menni, akkor a kiegyensúlyozott életmód és a rendszeres szűrővizsgálatok mellett egészségbiztosítást is kötünk, és egészségpénztári tagságra is szerződünk. A kettő együtt ugyanis nemcsak a váratlan egészségügyi kiadások miatt jelent hatalmas segítséget, hanem a jövő tervezését is megkönnyíti. Úgy is mondhatnánk, hogy a nyugalmunk érdekében éri meg egyszerre belefektetni mindkét szolgáltatásba. Míg a biztosításnak köszönhetően nem kell aggódnunk azon, hogy mi lesz, ha valami baj történik, hiszen megszervezik és finanszírozzák a szükséges orvosi ellátásokat, addig az egészségpénztár által tudatosabban spórolhatunk nagyobb kiadásokra. Így ugyanis mindig lesz egy elkülönített összeg, amit például gyógyszerekre, egy új szemüvegre vagy kontaktlencsére fordíthatunk. Ha pedig − szerencsés esetben − az egészségi állapotunk rendben van, akkor egyéb kiadásokra is felhasználhatjuk a félretett pénzt. Az adó-visszatérítés lehetőségével pedig növelhetjük az egészségpénztári számlán elkölthető megtakarításunkat.
Fontos kiemelni azt is, hogy míg az egészségbiztosítás csak ránk (biztosítottra) vonatkozik, nem osztható meg, nem örökíthető, addig az egészségpénztárral járó előnyöket a családtagjaink is élvezhetik, ha kedvezményezettként megjelöljük őket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészségbiztosítás esetén a szerződéskötést követően egy váratlan baleset esetén már igénybe vehetjük a szolgáltatásokat, amennyiben szükségessé válnak. Betegség esetén pedig általában 3 hónapos várakozási idő után van lehetőségünk ellátásra. Az egészségpénztár esetében az általunk összegyűjtött (amit akár a munkáltatónk is kiegészíthet) és az adójóváírásból származó összegeket bármikor elkölthetjük gyógyszerekre, szemüvegre, gluténmentes élelmiszerre és még sok-sok más egészségmegőrzést támogató eszközre.
Bár természetesen a társadalombiztosítás, azaz a tb-járulék fizetése alól nem ment fel sem az egészségbiztosítás, sem az egészségpénztár, semmiképpen se gondoljunk rá fölösleges kiadásként, hiszen − ahogy azt már többször is hangsúlyoztuk − sajnos bármi bármikor megtörténhet. Egyik pillanatról a másikra egy mentőautóban vagy a sürgősségi osztályon találhatjuk magunkat. Ehhez nem is kell súlyos balesetnek történnie: egy rossz lépés is vezethet egy sürgős ellátást igénylő problémához. A sürgősségi ellátást nem a biztosító szervezi, viszont ha a balesetet követően szükségünk van további ellátásra, azt már a biztosító megszervezi nekünk, az egyéb költségeket, például gyógytornát, kötszereket, kenőcsöket pedig állhatunk az egészségpénztári megtakarításunkból.
Ez is érdekelhet
Gondoljunk tehát ezekre a szolgáltatásokra úgy, hogy minden oldalról bebiztosítjuk magunkat: legyen szó orvosi ellátásról, várólistamentes vizsgálatokról vagy kiszámíthatóbb jövőbeli kiadásokról. Az öngondoskodás az egyik legjobb befektetés.
