Egy nemzetközi kutatócsapatnak a Lancet című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint ez a változás a népességnövekedéssel és az idősebb emberek arányának növekedésével magyarázható. Jelentősek azonban a regionális különbségek: az átlagos vérnyomásértékek a nyugati világ és a Csendes-óceán térségének ipari országaiban, például Németországban, Ausztráliában, Svédországban és Japánban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek. A szegényebb országokban ellenben jelentősen növekedtek, például Dél-Ázsia országaiban és a Szaharától délre fekvő afrikai országokban. A magas vérnyomásban szenvedő páciensek aránya a lakossághoz viszonyítva a gazdag országokban csökkent leginkább.
Elsősorban a szegényebb országokban növekszik
A Majid Ezzati, az Imperial College London tudósa vezette kutatócsapat csaknem ezerötszáz, 1975 és 2015 között készült olyan tanulmányt elemzett ki, melyekben a magas vérnyomásról szóló adatok szerepeltek. A tanulmány arra is rámutatott, hogy 2015-ben a világ országainak többségében a férfiaknak magasabb volt a vérnyomásuk, mint a nőknek. "A magas vérnyomás többé nem a jólétben élők betegsége, mint ahogyan még 1975-ben az volt, hanem ma már komoly, a szegénységgel összefüggő probléma" - mondta el Ezzati.
A kutatók még nem tudják biztosan, hogy a vérnyomás miért a szegényebb országokban növekszik elsősorban. Azt feltételezik, hogy a gazdagabb országokban trenddé váló, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó táplálkozás és az összességében jobb egészség áll a háttérben. Ráadásul ezekben az országokban gyakrabban felismerik és kezelik gyógyszerekkel a magas vérnyomást.
Fontos tényező lehet a szegényebb országokban a gyerekkori hiányos táplálkozás . "Egyre több dolog utal arra, hogy az első életévek rossz táplálkozása a későbbiekben megnöveli a magas vérnyomás kockázatát. Ez magyarázatot adhat arra, miért egyre nagyobb probléma ez a szegényebb országokban" - véli a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A magas vérnyomás növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát. A tartósan magas vérnyomás károsíthat olyan létfontosságú szerveket, mint a vesék és a szemek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) információi szerint a magas vérnyomás következtében 2010-ben világszerte 9,4 millióan haltak meg. A rizikófaktorok között szerepel a túlsúly, a túl kevés mozgás, az egészségtelen, sóban gazdag táplálkozás, a fokozott alkoholfogyasztás és a stressz. A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
Legjobban: