Az Ohio Egyetem kutatói a című lapban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy a megfelelő koncentrálás oly mértékben képes csökkenteni a magas vérnyomást, hogy akár még az arra szedett orvosságok is elhagyhatóak lesznek.
Az Egyesült Államok Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központjának adatai alapján nagyjából 68 millió amerikainak magasabb a vérnyomása a kelleténél, és mivel ez az állapot kezdetben semmilyen tünettel nem jár, sokan nincsenek is tisztában a betegségükkel. A Kent Állami Egyetem kutatói hozzátették, hogy az amerikaiak 30 százalékának a vérnyomása van a határértéken, ami szintén odafigyelést igényel, mivel ez az állapot is megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásának esélyét.
Az éber figyelmen alapuló stresszcsökkentés (MBSR) nem egy új gondolat, ám az utóbbi időben kezdett egyre nagyobb népszerűségnek örvendeni az orvosok körében is. Jon Kabat-Zinn, a Massachusetts Egyetem Orvosi Iskolájának nyugalmazott professzora egyike volt azoknak, akik elsőként ismerték fel, milyen egészségügyi előnyökkel járhat ez a módszer, melynek gyökerei a buddhizmushoz vezetnek vissza , ám ma már vallástól függetlenül sokfelé alkalmazzák.
A mostani kísérlet során 56 olyan férfit és nőt kísértek figyelemmel a szakemberek, akiknek a vérnyomása már a magas határértékhez közelített, ám orvosságot még nem szedtek. A csoportot kettéosztották, és egy részüket életmódbeli tanácsokkal, illetve izomlazító gyakorlatokkal segítették, másik részüknél azonban a figyelmen alapuló stressz-csökkentő módszert alkalmazták. Utóbbiak 8 héten át vettek részt egy alkalmanként 2,5 órás képzésen, ahol tapasztalt oktatók vezették be őket a módszer három fő típusába: a fekvő helyzetben alkalmazott testtudatosság gyakorlatába, az ülő meditációba és az egyszerű jógagyakorlatokba. Valamennyiüket arra biztatták, hogy az elsajátított technikákat otthon is alkalmazzák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérlet végén összehasonlították a két csoportot, és megállapították, hogy az utóbbi csoportba járóknak mind a szisztolés (az első, magasabb érték), mind a diasztolés (a második, alacsonyabb érték) vérnyomása csökkent, előbbi átlagosan 5, utóbbi pedig 2 Hgmm-rel, szemben a másik csoporttal, ahol a szisztolés érték 1 Hgmm-rel csökkent, a diasztolés érték viszont ugyanennyivel nőtt.
Amint azt Joel W. Hughes professzor, a fenti kísérletről beszámoló tanulmány szerzője kifejtette, habár a vérnyomás csökkenésének mértéke nem volt szembetűnő, ahhoz épp elegendő volt, hogy a szívroham és a stroke kockázatának mértékét csökkentse. Ahhoz azonban még további vizsgálatokra lesz szükség, hogy kiderüljön, vajon hosszú időn keresztül is fenntartható-e a vérnyomáscsökkentés ennek a módszernek a segítségével.
Ez is érdekelhet
