Már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a szülők túlsúlya gyermekeikben is megjelenik.
Ha akár csak egyik szülőnek van súlytöbblete, valószínű, hogy a gyerek is duci lesz. Ha mindkét szülő kövér, gyermekük elhízásának valószínűsége még tovább dagad. Arra is voltak adatok, hogy az a gyerek, aki 4-5 éves korában túlsúlyos, hatszorta nagyobb valószínűséggel lesz elhízott 6-7 éves korában is, mint az, akinek súlya kiskorában is a normál határok között volt.
Az Egyesült Államokban éppen most okozott megdöbbenést, hogy noha egy amerikai újszülött várhatóan tovább él - kb. 78 évet -, mint az államok történelmében bármikor, az ország az életkilátások tekintetében a korábbi 11. helyről a 42. helyre csúszott le. Ennek egyik okát abban látják, hogy az USA a világ egyik legkövérebb országa: a felnőttek kétharmada túlsúlyos, és ez igen sok egészségügyi gondot okoz.
A témához fontos adatokkal járult hozzá egy most megjelent tudományos közlemény. A Cincinnati régióban folyt 1973-1976 között a National Heart, Lung, and Blood Institute (NHLBI) nagy vizsgálata, a Lipid Research Clinics Princeton Prevalence Study. Az akkor vizsgált fiatalok kora 6-19 év között volt. John A. Morrison (Cincinnati Children's Hospital Medical Center, Cincinnati, Ohio) és munkatársai ebből csoportból ismét megvizsgáltak 771 fiatal embert, akik mostanra 30-48 évesek lettek.
A kutatók a korábbi adatok alapján azt tanulmányozták, hogy közülük hányan mutatták gyermekkorban a metabolikus szindróma tüneteit, amelyek első feltételeként a magasabb testtömeg-indexet, tehát az elhízást vették. Egyébként a metabolikus szindróma diagnózisát akkor tartják megalapozottnak, ha legalább három tünet észlelhető a következőkből: hasi elhízás, magas vérnyomás, inzulin rezisztencia, emelkedett triglycerid és LDL koleszterin vérszint, illetve csökkent HDL-koleszterin szint.
A két vizsgálat között átlag 25 év telt el, és minden vizsgált személytől vért is vettek a laboratóriumi mérésekhez. A gyermekek közül 31 lány vagy fiú - a résztvevők négy százaléka - mutatta a metabolikus szindróma tüneteit. A fiatal felnőtté válás során a szindróma gyakorisága jelentősen megnőtt: a csoport 25 százaléka volt ide sorolható. A már gyermekkorban is metabolikus szindrómás személyek ezt a kóros állapotot az esetek 70 százalékában megtartották, és egyötödüknek - 20 százalék - lett szív- és érbetegsége.
Az előbbiekhez képest a karcsú gyerekek közül csak 1.5 százalék kapott valamiféle cardiovascularis betegséget. Dr. Morrison és munkatársainak véleménye szerint eredményeik alapján mind a szülők, mind a doktorok könnyen fölismerhetik, kik azok a gyerekek, akik esélye a felnőttkori szív- és érrendszeri problémák szempontjából lényegesen nagyobb. A megfelelő étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges életmód gyermekkori megtanulása, elkezdése a felnőttkori betegségek kockázatának leghatásosabb csökkentője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
(Forrás: Pediatrics, 2007, 120:340-345)
2007-08-16 15:00
Ez is érdekelhet
Forrás: Weborvos Dr. Matos Lajos
Legjobban: