Az egészségügyi technológiákat minősítő (HTA) testületek mind szélesebb hatáskörrel folynak bele a betegségek országos szintű "menedzselésébe".
Ennél fogva a gyógyszeripari cégeknek nemcsak, hogy alkalmazkodniuk kell hozzájuk, hanem jól teszik, ha ezek stratégiáit is átveszik - fogalmazza meg a Scrip az IMS Health "2006 Intelligence.360" című éves jelentésének legfőbb tanulságát. (Az IMS Health nagy múltú, egészségügyi és egészségpiaci adatgyűjtéssel és -szolgáltatással foglalkozó nemzetközi vállalat.)
Két európai HTA-testület tavalyi intézkedései rövid időn belül olyan jelentős hatást gyakoroltak a gyógyszerrendelési praxisra, hogy - a "2006 Intelligence.360" szerint - "a tíz legfontosabb ťelőjelŤ közé sorolandók. [Értsd: a fő tendenciákra utaló tíz legfontosabb jelenség közé.]
Tavaly júniusban az Egyesült Királyság egészségügyi és gyógyászati minőségbiztosítási intézete (National Institute for Health and Clinical Intelligence, NICE) új irányelveket adott ki a magas vérnyomás kezelésére alkalmazott béta-blokkolók alkalmazásával kapcsolatban. A testület ajánlotta, hogy a diagnózis felállítása után az orvosok az eddigi rutinnal ellentétben elsőként ne béta-blokkolót, hanem az ötvenötödik életévüket be nem töltött betegeknek ACE[angiotenzin konvertáló enzim]-inhibitorokat, az ennél idősebbeknek pedig kalcium-csatorna-blokkolókat vagy vizelethajtót rendeljenek. E szerek drágábbak ugyan a hagyományos béta-blokkolóknál, ám a NICE értékelése szerint hosszú távon jobb hatékonyság/kockázat rátával alkalmazhatók.
Az ajánlás kiadásának időpontjában az ötvenöt év feletti populáció 17 százalékának írtak fel kalciumcsatorna-blokkolót, három hónap elteltével viszont ez az arány elérte a 27 százalékot. Az ötvenöt év alattiaknál felére csökkent a béta-blokkolók, 30 százalékkal nőtt viszont az ACE-inhibitorok rendelése. Ugyanezen időszakban egyaránt jelentősen mérséklődött a kálciumcsatorna-blokkolók, illetve az ACE-készítmények promóciójára fordított összeg is.
2006 áprilisában a német minőségbiztosítási intézet (IQWIG) úgy döntött, hogy a gyorshatású inzulinra csak az új betegek kapjanak támogatást - feltéve, hogy a hormon ára nem magasabb a humán inzulinénál. Az IQWIG szerint "nincs rá meggyőző bizonyíték, hogy a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a gyorshatású inzulin hatékonyabban alkalmazható, mint a hagyományos inzulin".
2006 októberére, azaz egy hónappal azután, hogy a támogatási döntés hatályba lépett, az új betegek 80 százalékának már hagyományos inzulint rendeltek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezek a döntések - írja a Scrip - arra mutatnak, hogy a NICE-hoz és az IQWIG-hez hasonló HTA-testületek feladatkörébe az új termékek minősítésén túl mindinkább bekerül annak eldöntése is, mely termékek a legmegfelelőbbek bizonyos betegpopulációk számára, azaz e szervezetek láthatóan mind nagyobb szerepet játszanak a betegségekkel kapcsolatos reguláció alakításában.
Az a gyorsaság, amellyel a HTA-testületek érvényesítették gyógyszerrendeléssel kapcsolatos álláspontjukat, úgymond, rávilágít: a gyógyszerpiac szereplőinek is másként kell viszonyulniuk a minőségbiztosítási hatóságokhoz, vagyis szorosabb kommunikációt kell kialakítaniuk velük, át kell alakítaniuk eddigi értékesítési modelljeiket, és létre kell hozniuk [ilyen profilú] kommunikációs részlegeiket.
Az IMS fontosnak tartja, hogy a gyógyszeripar - az érintett betegcsoportok szem előtt tartásával - még alaposabban dokumentálja termékei hatásosságát és azok költséghatékonyságát. Ennek nyomán az adatszolgáltató cég szerint idővel több ismeret gyűlik majd össze az egyes betegségek lefolyásával, illetve a betegcsoportokban bekövetkezett változásokkal kapcsolatban, több pénzt fektetnek majd a klinikai vizsgálatokba, amelyek így több értékelhető eredménnyel szolgálnak majd.
2007-05-06 09:08
Ez is érdekelhet
Forrás: Scrip
