Dr. Veres Róbert, a Honvédkórház idegsebészeti osztályának főorvosa elsősorban a gerinc elváltozásainak, megbetegedéseinek diagnosztikájára és kezelésére specializálódott. Munkája során gyakran találkozik az ún. kompressziós csigolyatörésekkel, melyek bekövetkezhetnek súlyos baleset során, de okozhatja ezeket a csontok betegség miatti meggyengülése is. Leggyakrabban az oszteoporózis, vagyis az idősebb generációkban százezreket veszélyeztető csontritkulás van a csontok törékennyé válásának hátterében. A csigolyatörés nagy fájdalommal jár, mozgáskorlátozottságot és gerincdeformitást okozhat, a beteg napi életvitele, önellátása is veszélybe kerülhet.
Ennek a súlyos elváltozásnak egy viszonylag új, Magyarországon még nem eléggé ismert kezelési lehetőségét dr. Veres Róbert mutatja be olvasóinknak. Érdekes véletlen, hogy míg korábban a vezetése alatt álló idegsebészeti osztály tevékenysége Felipe Massa 2009-es mogyoródi balesete kapcsán kapott jelentős figyelmet, most ismét egy magyarországi autóversenyen történt baleset irányíthatja az érdeklődést egy nagyon fontos területre, bizonyos típusú csigolyatörések eddigieknél hatékonyabb, gyorsabb fájdalomcsökkenést eredményező kezelésére.
A tavalyi magyar GP2-futamon, a Hungaroringen történt emlékezetes balesetben két versenyző, Jules Bianchi és Ho-Pin Tung sérült meg, mindketten csigolyatörést szenvedtek. A Honvédkórház idegsebészeti osztályán Tungot, akinek könnyebb volt a sérülése, hagyományos, külső rögzítéses eljárással, Bianchit pedig, aki sokkal súlyosabb kompressziós csigolyatörést szenvedett, egy új eljárással, a ballon-kyphoplasztika (BKP) módszerével kezelték. Ennek során a sebész tűvel egy kis ballont juttat be a sérült csigolya belsejébe, azt felfújva állítja helyre az összenyomódott csigolya eredeti magasságát, majd egy gyorsan kötő, speciális orvosi cement befecskendezésével erősíti meg a csontot. Az eljárás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Bianchi a beavatkozás után gyorsan felépült és visszatérhetett a versenyzéshez, míg Tung hónapokkal később is hátfájásra panaszkodott, és hosszabb kényszerpihenőre szorult.
Egy csigolyatöréses beteg adott esetben választhat, vagy a BKP csak bizonyos esetekben alkalmazható?
Amikor a betegek régóta ismerik a betegségüket, akkor van idő felvilágosítani őket az állapotukról, az egyes kezelési módokról, beavatkozásokról. Ezek alapján a beteg dönthet, mit vállal, melyik kezelési módot preferálja. Ugyanakkor azt is tudnia kell, hogy minden beavatkozásnak megvan a kockázata, sőt egy beavatkozás elmaradásának is lehet kockázata. Például, ha nem stabilizálják valami módon a csigolyatörést, a beteg folyamatosan fájdalomcsillapítókra szorul, amelyek hosszabb távon más problémákat, például gyomorvérzést vagy vesekárosodást is okozhatnak.
A csigolyák összeroppanása, törése nem ritka jelenség, nem csak balesetben fordul elő, hanem a csontritkulás következményeként több tízezres betegcsoportot érint évente. Nagy fájdalommal jár. Ha gerinccsatorna-sérülés, szűkület nem következett be, úgy a kezelése hagyományosan nyugalomba helyezéssel, rögzítéssel történik. Ha olyan súlyos az összeroppanás, hogy gerinccsatorna-sérülést is okozott, akkor a gerinccsatorna űrterének helyreállítására nyílt műtét válik szükségessé, csavaros rögzítéssel. Időseknél a csigolyatörés feltárásos műtét nélkül is általában több hét fekvést jelent, aminek megint csak lehetnek következményei, például trombózis, tüdőgyulladás, felfekvés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy összeroppant csigolya kezelhető úgy is, hogy speciális orvosi cement befecskendezésével feltöltik. Ennek továbbfejlesztett módja a ballon-kyphoplasztika, amikor feltöltés előtt egy parányi ballon bejuttatásával és felfújásával az eredeti magasságig felemelik a csigolyát, és csak utána töltik ki ezt a helyet orvosi cementtel.
Kiknek jelenthet ez a módszer könnyebbséget, kiknél alkalmazható?
Azt, hogy az adott eljárás alkalmazható-e a betegnél, az orvosnak kell eldönteni. Ennek az új eljárásnak a legfőbb indikációja, javallata a fájdalomcsökkentés. Ez a beavatkozás nyomán azonnal bekövetkezik, sőt, a beteg 24 órával később fel is kelhet, nem szorul sem külső rögzítésre, sem ágynyugalomra. A relatíve friss, néhány hónapnál nem régebbi törésekre alkalmazható, mivel a régebbieknél már bekövetkezett a csontosodás. Az autóversenyző esetében alkalmazott módszer egyáltalán nem egyedi megoldás, hiszen a BKP-t vagy az úgynevezett vertebroplasztikát az ország idegsebészeti centrumaiban és idegsebészeti osztályain nagy számban végzik, mivel nincs különleges eszközigénye.
A cél ennek az eljárásnak a minél szélesebb körű elterjesztése, alkalmazása, ezért posztgraduális oktatás keretében ismertetik meg a kollégákkal. Fontos lenne, hogy a reumatológus szakorvosok is ismerjék meg ezt a módszert, mert nemcsak baleseti sérülések esetében, hanem a hozzájuk nagy tömegben forduló oszteoporózisos betegek kompressziós csigolyatöréseinek megoldására is alkalmazható. A magas kor sem akadály, hiszen 90 évesnél idősebbet is műtöttek már. A nagyon idős, esetleg más, például szív- és érrendszeri betegségekben is szenvedő, rossz állapotú betegek esetében nincs is más jól alkalmazható módszer, hiszen ők a hetekig tartó fekvés során más egészségkárosodásnak is ki lennének téve. Az orvosi ellenjavallatokon kívül egyetlen ok lehet, ami megakadályozhatja a BKP elvégzését: ha a beteg valami miatt nem képes a hasán feküdni egy fél óra hosszat. Ezen beavatkozás nem előzi meg további csigolyatörések előfordulását, hiszen a csontritkulásnak további következményei lehetnek, viszont elméletileg nincs akadálya ismételt műtéteknek, volt olyan páciens, akinek már tíz csigolyája lett ilyen módon feltöltve.
Ön hogy látja, csak a várható életkor kitolódása, a népesség öregedése az oka, hogy szaporodik az oszteoporózisos esetek száma, vagy más is van a háttérben?
A mozgásszegény életmód, a civilizációs életforma, egyes gyógyszerek, szteroidok alkalmazása is hozzájárul, bár az oszteoporózis az esetek nagyobb részében a menopauza idején, a hormonváltozások következményeként alakul ki. Elkerüléséhez elsősorban a mozgást és a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozást lehet tanácsolni. Akinek pedig már tudomása van arról, hogy csontritkulása van, annak fokozottan vigyáznia kell magára, aktivitására. Ugyanakkor a csontritkulás miatti csigolya-összeroppanás bekövetkezhet egy banális trauma következtében, akár egy fotelbe huppanva is.
Több ezer műtétet végzett el eddigi pályafutása alatt. Van közöttük különösen emlékezetes? Egyről az egész ország tud, hiszen Ön volt 2009-ben a Massa kezelését végző orvoscsoport vezetője. De egy sebésznek nyilván egészen más szempontjai is vannak, mint a páciens ismertsége...
Ez is érdekelhet
Vannak esetek, amelyek a tragikusságukkal válnak emlékezetessé. Ilyen például, amikor nagyon fiatalok lesznek értelmetlen, szörnyű balesetek áldozataivá és szenvednek életüket derékba törő, súlyos, maradandó egészségkárosodást. Számomra ilyen döbbenetes minden alkalommal a diszkóbalesetek vagy könnyelmű nyári strandolások fiatal áldozatait látni. De szerencsére szép számmal vannak emlékezetes nagy sikerek, pozitív élmények is. Magyarországon általában az van a köztudatban, hogy egy gerincműtét után az illető már sosem lesz teljesen egészséges, többnyire leszázalékolják, vagy csak nagyon korlátozott életet képes élni utána. Nos, minden olyan műtét emlékezetes marad a számomra, amelyik teljesen visszaadja a sérült korábbi életminőségét, ami után folytathatja az aktív életét, dolgozhat, vagy sportolóként újra versenybe szállhat.
Legjobban: