Ízületi fájdalmak esetén a fájdalom mértéke döntő, amikor a fájdalomcsillapítás módját akarjuk megválasztani. Enyhébb vagy közepes fájdalom esetében nem vényköteles hatóanyagok is alkalmasak lehetnek rá, hogy enyhülést nyerjünk - erősebb, a mindennapi tevékenységeinket már jelentősebben hátráltató fájdalomnál viszont vényköteles, köztük szteroidtartalmú szerekre lehet szükség, amelyeknek azonban a mellékhatásaik is számosabbak.
Ha viszont csak enyhébb fájdalomról van szó, akkor több gyakran használt szer közül is választhatunk. Ezek egyike a paracetamol, amelynek komoly előnye számos alább bemutatott hatóanyaggal szemben, hogy nem terheli meg a gyomrot, nem okoz fekélyt. Nagyobb mennyiségben szedve ugyanakkor májkárosodást eredményezhet, így szigorúan be kell tartani az előírt mennyiségeket, valamint figyelni kell arra is, hogy egyéb problémára nem szedünk-e éppen úgyszintén paracetamoltartalmú gyógyszert. Ha pedig nem használ, akkor inkább másféle fájdalomcsillapítót kell keresni -az adagok önkényes emelésével nem szabad kísérletezni.
A nem szteroid gyulladáscsökkentők
Alternatívát jelenthetnek az ízületi fájdalom csillapításában az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők. Ilyen például az ibuprofen - de ezt csak azok szedhetik, akiknek nincs valamilyen emésztőszervi betegsége (például gyomorfekélye vagy bélgyulladása), mert hosszabb távon károsíthatja a gyomor- és a bélnyálkahártyát. Ugyanez mondható el az acetilszalicilsav tartalmú szerekről is - de ha nincs emésztőszervi problémánk, akkor ezt is szedhetjük, mert a fájdalomcsillapítás mellett rendszeresen szedve a gyulladást is gátolja, a bevétel után pedig viszonylag gyorsan hat.
Gyulladásgátló és egyben fájdalomcsillapító hatású továbbá a nem szteroid hatóanyag-családban a naproxen, de gyomor- és bélfekély esetén ezt sem szabad szedni - egyéb emésztőszervrendszert érintő betegségek megléte esetén pedig használata előtt orvosi konzultáció szükséges.
Mindezek mellett jó tudni, hogy az ízületi fájdalmakra léteznek egyéb hatóanyagok is, amelyek bizonyos kiszerelésben (többnyire tablettásban) vénykötelesek, másfajtában (általában kenőcsként) viszont nem azok. Ilyen például a diklofenák, amelynél általánosságban szintén elmondható, hogy figyelni kell az emésztőszerv érzékenységére, de ha kenőcsként alkalmazzuk, akkor ez a fajta kockázat jóval csekélyebb. Gyorsan hat, és inkább akut fájdalmak esetén, nem kifejezetten hosszabb távra érdemes alkalmazni.
Legjobban: