A járvány alatti hónapokban 90-95 százalékkal esett vissza az ortopéd cipőkészítők bevétele, sokan közülük gyakorlatilag egyetlen megrendelést sem kaptak március és május között. Bár a helyzet azóta némileg javult, a korábbi megrendelések alig több mint felét kapják a hazai cipészmesterek azóta is. Több magyar kisvállalkozásnak ez az utolsó lökést jelentette, az iparág ugyanis már évek óta a szakadék szélén egyensúlyozik a szakemberhiány és a súlyos alulfinanszírozottság miatt. Az áraikat 2010-ben hatóságilag rögzítették, a dráguló alapanyagok és a gyorsan romló forint miatt azonban mostanra szinte lehetetlen kigazdálkodni a működéshez szükséges bevételt.
Mindezek mellett májusban lépett volna életbe egy uniós rendelet, amely 6-8 millió forintos fejlesztésre kötelezte volna az amúgy is hónapról hónapra élő vállalkozásokat. A koronavírus miatt végül egy év haladékot kapott a szakma, enélkül valószínűleg a nyárra szinte teljesen leállt volna az ortopéd cipők gyártása Magyarországon - mondta el Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke. Hozzátette: a helyzetük azonban továbbra is reménytelen.
A cipőkészítés fellegvárától a teljes megszűnésig
Ortopéd cipőre azoknak van szükségük, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem tudnak bolti cipőt hordani. Ez számos ok miatt lehet a különböző születési rendellenességektől a végtagok eltérő hosszán át a lúdtalpig és a kalapácsujjig. Magyarországon közel 140 ezer embernek kell hordania ezeket a lábbeliket, amelyek minden esetben egyediek, hiszen milliméterre pontosan a megrendelő igényeihez kell azokat igazítani. Nagyjából 100 hazai kis- és középvállalkozás látta eddig el ezeket az embereket termékekkel, ők azonban továbbra is a tíz évvel ezelőtt meghatározott áron kell, hogy adják a portékájukat. A nagyrészt külföldről beszerzett alapanyagok ez idő alatt nagyon sokat drágultak és a vállalkozások nagy része is csak hitelből finanszírozhatta a működését, tartalékot nem tudtak felhalmozni. Ebben a helyzetben érte a szakmát a járvány, ami két hónapra szinte teljesen lenullázta a vállalkozások forgalmát.
"Március második felétől gyakorlatilag eltűntek az ügyfeleink, miután leálltak az ortopéd orvosi rendelések és az emberek önkéntes karanténba vonultak. Április végéig tulajdonképpen megrendelés nélkül maradtunk, ekkor indult újra az élet a rendelőkben"- mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Rozsnyai Sándor, aki maga is egy cipőgyártással foglalkozó céget vezet. Az elmúlt egy évben tíz olyan vállalkozásról tud az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége, amely végleg megszűntette a tevékenységét, a leggyakoribb ok az anyagi csőd, a szakemberhiány vagy a tulajdonos nyugdíjba vonulása volt. Nagy gondot jelent az is, hogy az utánpótlás hiányában az idősebb mesterek nem tudják kinek továbbadni a vállalkozásokat, a még aktív cipészek jelentős hányada pedig már nyugdíjas korú, vagy ahhoz nagyon közel áll.
"Magyarország a 70-es és 80-as években cipőkészítő nagyhatalomnak számított Európában, a rendszerváltást követő privatizációs hullám és a nyugati termékek azonban szinte teljes egészében elsöpörték a könnyűipart. Az akkor dolgozó cipőkészítő szakemberek az ortopéd szektorba menekültek át, nagy részük azonban már nyugdíjas korban van, és csupán a szakmai iránti tisztelet és kötelességtudat miatt dolgozik még mindig" - mondta el a szövetség elnöke.
Egy év haladékot kaptak
A cipőkészítők számára a járványnak egyetlen pozitív hozadéka volt. Idén május 26-tól lépett volna életbe egy EU-s rendelet alapján az úgynevezett MDR minősítési rendszer, amely egységesen szabályozna minden orvostechnikai eszközt az unió tagországain belül. Hogy ennek a minősítési rendszernek megfelelhessenek, a hazai vállalkozásoknak egy sor beruházást kellett volna eszközölniük, körülbelül 6-8 millió forint értékben. Ebbe a szövetség elnöke szerint a nagy részük belerokkant volna. A koronavírus okozta vis maior helyzet miatt azonban egy évvel eltolták a határidőt, így a cipészek 2021-ig kaptak haladékot a szükséges fejlesztésekre. A szövetség elnöke szerint ugyanakkor ez még önmagában nem menti meg az ellehetetlenülés szélére sodródott magyar kisvállalkozásokat, akik a jelen helyzet szerint talán ki sem fogják húzni a jövő évig.
Néhány héttel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumával elkezdődtek egyeztetések valamifajta támogatásról, konkrétumokról azonban hivatalosan még nem esett szó. Rozsnyai Sándor szerint az elmúlt tíz évben a gyártási költségek majdnem a duplájára emelkedtek, amit az árrendezés során is figyelembe kellene venni ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe több tízezer magyar ember ellátása.
Legjobban: