Mi az az álköszvény?
Az álköszvény tünetei ugyanazok, mint a köszvényé , de a kiváltó oka más, ugyanis nem a húgysavkristály okozza, hanem a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristálya. Utóbbi nem olyan hosszú és tűszerű, mint a húgysavkristály, hanem apróbb és rombusz formájú. Ettől még a fájdalom, a mozgáskorlátozottság, a gyulladás, a nyomásérzékeny duzzanat, a megvastagodott ízület ugyanúgy megjelenik.
Bár az álköszvény öröklött formája inkább fiataloknál jelentkezik, a betegség jellemzően az idősebb korosztályt érinti. A férfiak és a nők érintettsége között a kor előrehaladtával nincs érdemi különbség.
Miért alakul ki az álköszvény?
A probléma pontos előfordulásáról nincsenek hazai adatok, egyedül azt tudjuk, hogy egy amerikai tanulmány szerint a 70 év alattiaknál 3 százalékosra, a 85 év felettieknél pedig már 27 százalékosra tehető az előfordulás gyakorisága. Tudjuk azt is, hogy a betegség a köszvénynél mindenképpen ritkább, vagy legalábbis az orvosok kevesebbszer találkoznak vele. Mivel csak igen kevés helyen áll rendelkezésre a megfelelő vizsgálati felszerelés, nagyon nehéz a betegség biztonságos diagnózisa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az álköszvényes roham folyamata úgy zajlik, hogy a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályai felszabadítják az ízületben azokat anyagokat, amelyek magát a gyulladást okozzák. Az álköszvény lehet genetikailag kódolt, tehát örökletes, de társulhat olyan megbetegedésekhez is, amelyek a kristályok kiválását okozzák. Ilyenek lehetnek az egyes anyagcsere-problémák, a mellékpajzsmirigy-túlműködés és a pajzsmirigy-alulműködés . A betegségnek szekunder formája is van: ennél a kristályok valamilyen sérülést követően rakódnak le a porcba.
Az álköszvénynek nem csak akut formája van
A kórkép akut formájával az orvosok leggyakrabban akkor találkoznak, amikor az érintetteket valamilyen stresszhatás éri. Például bekerülnek epehólyag-műtétre, kicsit kiszáradnak, megváltozik a környezetük: ilyenkor a tünetek egyből jelentkeznek, különösen a térdízületben.
Az álköszvénynek nem csak akut formája van, hanem krónikus is: ennél a betegség nem a köszvényt utánozza, hanem a kopásos nagyízületi betegségeket. Ilyenkor a panaszok leggyakrabban a csípőn, a térden és a vállban jelentkeznek, de érinthetik a csuklót és a kéz kisízületeit is. Ezek az ízületek mind megvastagodhatnak és eldeformálódhatnak, fájdalmassá válhatnak, reggel ízületi merevség lehet jellemző rájuk. A krónikus álköszvényt a gyulladásos arthritistől úgy lehet elkülöníteni, hogy esetében a reggeli ízületi panaszok hamarabb megszűnnek, nem tartanak tovább 30 percnél.
Olyan krónikusan jelentkező formája is van az álköszvénynek, amely a rheumatoid arthritist , tehát a sokízületi gyulladást utánozza megszólalásig. Ilyenkor a legjellemzőbb panasz a kéz kisízületeinek gyulladásos megbetegedése. Maga a betegség alapvetően lassan halad előre, de előfordulnak súlyos és maradandó funkciókárosodással járó típusai is, amelyek miatt az ízületek eldeformálódnak.
A betegséget Szittyai István Szlovákiában írta le legelőször, főként magyar családoknál. Tudjuk azt is, hogy gyakran fordul elő Kelet-Európában. Amerikai adatok szerint a térdröntgenek 8 százalékánál lehet kimutatni a rá jellemző lerakódásokat, de mivel ilyen röntgenvizsgálatot nem rutinszerűen végeznek, hanem csak panaszok esetén, mindez nem vetíthető ki a teljes populációra, csak azokra, akiknek valamilyen problémájuk már eleve van.
Ez is érdekelhet
Ha többet szeretne tudni a betegségről, kattintson a Betegségek A-Z "álköszvény" szócikkére.
