Két általános tévhit is él a köztudatban a náthával kapcsolatban. Az egyik, hogy a megfázásként is emlegetett betegség a hideg hatására alakul ki bennünk, holott a hideg idő csak segít a felső légutakban terjedő vírus szaporodásában. Egy másik, kevésbé ismert tény, hogy a nátha nem gyógyítható - immunrendszerünknek kell a vírussal megküzdeni, mi pedig csupán a tüneteket kezelhetjük. Ehhez nem feltétlenül kell orvoshoz fordulni, sokszor elegendő a házi patikánk kínálatából válogatni a kezelésünkhöz.
Narancs, fokhagyma és a mézes tea
Mivel a nátha vírusaival az immunrendszerünknek kell felvennie a harcot, elsődleges szempont ilyenkor az immunerősítés. A nagy mennyiségű C-vitamin bevitele nem csak tablettákból oldható meg, de kiváló vitaminforrás például a kivi, a narancs, a citrom, a paprika, a karfiol és a fodros kel. Szintén jó immunerősítő a gyömbér, illetve a hársfavirág. Utóbbi az antibiotikus hatás mellett befolyásolja az agy hőszabályzó központját, így aktiválja az izzadságmirigyeket és az immunrendszert, ami megfázás esetén nagyon fontos.
A népi gyógyászat évszázadok óta jól ismeri a fokhagyma áldásos hatásait a légúti megbetegedések esetén. Hatóanyagai, az allicin és a szaponin antibakteriális és antimikotikus (gombaellenes) hatásúak, ezért a megfázás, illetve a szövődményként jelentkező gyulladások kezelésére is alkalmas. Apróra összevágva, gyógyszerként lenyelve azokon is segíthet, akik nem szeretik az ízét.
Megfázáskor ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre is, a meleg gyógyitalok hatékonyan enyhítik a tüneteket. Jól eshet egy tányér forró leves, illetve a citromos-mézes tea is. Ez utóbbi azonban ne legyen túl meleg, hiszen 40 fokos hőmérséklet felett a méz hatóanyagai veszítenek értékükből!
Ez is érdekelhet
Néhány egyszerű lépéssel tovább gyorsíthatjuk a gyógyulás menetét. Bár megfázáskor nem tűnik a legjobb ötletnek, hogy állandó kereszthuzattal kihűtsük a jól felmelegített szobát, a rendszeres szellőztetés fontos ilyenkor, hiszen a tüsszögéssel és köhögéssel "szétszórt" vírusok körülöttünk keringenek a szobában. A párásítás, a levegő nedvesítése jót tesz a nyálkahártyáknak, a kamillagőzölés, vagyis a forró gőz közvetlen belélegzése a nyálkahártya-gyulladás esetén viszont a közhiedelemmel ellentétben inkább árt! Fontos ilyenkor az ágynyugalom is, "lábon kihordva" ugyanis a betegség nem csak lassabban gyógyul, de környezetünknek is továbbadhatjuk a vírusokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: