Az influenza az influenzavírus okozta fertőző megbetegedés, amely a légutakat – az orrot, a torkot, a légcsövet, valamint esetenként a tüdőt – támadja meg. A fertőzés emberről emberre terjed, cseppfertőzéssel. Ha a fertőzött személy orr- és torokváladékcseppjei (tüsszentés és köhögés útján) a környezetbe kerülnek, akkor közvetlenül, vagy tárgyak, gyakran megérintett felületek „közreműködésével” közvetett módon is megfertőzhetnek másokat – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közösségi oldalán megosztott videóból.
„Ez csak egy nátha, nem?”
Az influenzás betegeknél általában az alábbi tünetek jelentkeznek:
- magas láz,
- torokfájás,
- orrfolyás,
- száraz köhögés,
- fáradtság,
- fejfájás,
- izomfájdalom.
Fontos megjegyezni, hogy a tévhittel ellentétben az influenza több egy egyszerű megfázásnál. A lakosság egyes csoportjainál ráadásul gyakrabban alakulnak ki súlyos szövődmények, amelyek miatt sokszor kórházi kezelésre van szükség.
Kik vannak veszélyben?
A veszélyeztetettek közé sorolják a 60 éven felülieket, a krónikus betegeket, a várandósokat, valamint azokat a nőket, akik az influenzaszezon idejére tervezték a gyermekvállalást. Ide tartoznak továbbá a rehabilitációs, bentlakásos vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek is. Nekik minden évben javasolt az influenza elleni védőoltás.
Az influenza súlyos, szövődményes formája egyébként bárkinél jelentkezhet, de a veszélyeztetett csoportba tartozóknál sokkal gyakrabban fordul elő. Az influenza szövődményeként rosszabbodhat például a már meglévő asztma, de kialakulhat tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, vagy akár agyvelőgyulladás is. A szövődmények akár halálhoz is vezethetnek.
Fontos a megelőzés
Ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsük a megfertőződés esélyét, oda kell figyelnünk néhány dologra. Fontos például, hogy rendszeresen és alaposan mossunk kezet szappannal, illetve kerüljük a szoros kapcsolatot az influenzaszerű tünetekkel küzdő személyekkel. Tüsszögéskor és köhögéskor takarjuk el egy zsebkendővel a szánkat és az orrunkat, a zsepit pedig ezt követően dobjuk ki. Amennyiben nincs kéznél zsebkendő, a könyökhajlatunkba tüsszögjünk, köhögjünk. Alapvető szabály az is, hogy ha tüneteink vannak, akkor ne menjünk emberek közé, ha pedig rosszabbodik az állapotunk, mielőbb forduljunk orvoshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legalább ilyen lényeges az is, hogy még az influenzaszezon kezdete előtt kérjük háziorvosunktól az influenza elleni védőoltást – főleg akkor, ha a veszélyeztetettek csoportjába tartozunk. „A szövődmények megelőzésére a védőoltás a leghatásosabb módszer” – hangsúlyozta az NNK.
Sokszor felmerül továbbá az a kérdés is, hogy vajon megkaphatjuk-e az influenza elleni védőoltást akkor, ha nemrégiben oltattuk be magunkat az új típusú koronavírus okozta COVID-19-betegség ellen. A szakértők ezért külön kiemelték a videóban, hogy a két oltás akár egyszerre (különböző karba) is beadható, tehát az egyik oltóanyag közelmúltban történt beadatása nem akadályozza meg, hogy a másik fertőzés ellen is immunizálást kérjünk. Az orvosok azonban általában 2 hét szünetet javasolnak 2 vakcina között – az esetleges mellékhatások könnyebb nyomon követése érdekében.
Legjobban: