A hideg téli hónapok egyik legjellemzőbb és legkellemetlenebb velejárója az orrdugulás, ami sok embernek visszatérő problémát jelent ebben az időszakban. Hátterében az orrüreg duzzanata és váladékozása áll, ami akadályozza a levegő szabad áramlását. Amellett, hogy az orrfújás és a nehezített légzés önmagában is sok kellemetlenséget okozhat, bizonyos betegségek kialakulását is elősegítheti, ha hosszabb ideig nem sikerül kezelni. Mutatjuk, milyen panaszokat válthat ki, és milyen módon enyhíthetjük a tüneteket.
Miért gond, ha a szánkon veszünk levegőt?
Az orrdugulást kiválthatja vírusos vagy bakteriális fertőzés, allergia, de a légszennyezettség, bizonyos fogászati problémák, sőt a stressz is állhat a hátterében. Hatékony kezelését ezért alapvetően befolyásolhatják a kiváltó tényezők. Ártalmatlan tünetnek tűnik, mégis fontos, hogy foglalkozzunk vele, hiszen több szempontból is okozhat kellemetlenségeket. Orrdugulás esetén például kénytelenek vagyunk a szánkon keresztül levegőt venni. Ez azonban csak egy „vészmegoldás” a szervezet számára a létfontosságú oxigén felvételére, semmiképpen sem az ideális légzési mód. Az orrunknak ugyanis nem csupán a szaglásban van fontos szerepe: az orrszőrökön fennakadnak a nagyobb szennyeződések, az orrnyálkahártya váladékában pedig a kisebb idegen anyagok is megtapadnak, majd a garat irányába távoznak. Amikor viszont a szánkon veszünk levegőt, nem érvényesülhet az orr szűrő, melegítő és nedvesítő hatása, ami miatt a légutakba tisztítatlan, hidegebb, szárazabb levegő jut be. Ilyenkor a torkunk is könnyebben kiszárad és védtelenné válik a különböző kórokozókkal szemben, ami újabb betegségek kialakulását eredményezheti.
Komoly szövődmények kísérhetik
A megfázás többféle szövődménnyel járhat, amelyek leggyakrabban 6 év alatti gyermekeknél, idős embereknél, krónikus betegeknél és dohányosoknál jelentkeznek. Emiatt nekik kiemelten fontos a megfelelő kezelés. A megduzzadt nyálkahártya miatt például a középfül sem tud megfelelően szellőzni, a dobhártya mögött váladék gyűlik fel, és középfülgyulladás alakulhat ki. A betegséget nem javasolt otthoni módszerekkel kezelni, súlyos esetben ugyanis arcidegbénulást és akár tartós halláscsökkenést is eredményezhet. Magas láz és fülfájás esetén mindenképpen konzultáljunk orvossal. Orrmelléküreg-gyulladás és gégegyulladás szintén jelentkezhet a nem megfelelően kezelt nátha hatására.
Fontos megemlíteni azt is, hogy az orrlégzés akadályoztatása az éjszakai pihenésünkre ugyancsak rányomja a bélyegét. Akik náthával küzdenek, rendszerint többször is felébrednek, az éjszakájuk pedig távolról sem mondható pihentetőnek. Ha nem megyünk keresztül a megfelelő alvásciklusokon, úgy az immunrendszerünk sem tud megfelelően működni, ami szintén elnyújthatja a megfázással járó kellemetlenségeket, és további betegségek kialakulását is elősegítheti.
Segítenek az orrcseppek, orrsprayk
Hogy elkerülhessük a fenti panaszokat, fontos, hogy a
náthával járó orrdugulást időben és megfelelő módszerekkel kezeljük. A patikák
polcain vény nélkül is elérhetők olyan orrcseppek, orrsprayk, amelyek rövid idő
alatt lohasztják a gyulladt nyálkahártyát, így szabad utat biztosítanak a
levegő áramlásának. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy ezeket az ún. dekongesztáns
készítményeket csak az előírás szerinti ideig alkalmazzuk. Az orrdugulás
enyhítésében a tengervizes oldatos orröblítés is segíthet.
Amíg a tünetek fennállnak, igyekezzünk minél többet pihenni, és fogyasszunk sok folyadékot. Érdemes arra is figyelni, milyen páratartalom van a lakásunkban: a kevés szellőztetés miatt télen a levegő szárazabb lehet, ami az orrnyálkahártyát is kiszárítja. Hogyha pedig az orrdugulás 8-10 nap után sem enyhül, mindenképpen javasolt felkeresni a háziorvosunkat, aki a háttérben álló okok felderítését követően a megfelelő kezelésben is segíthet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: